A magyar tízéves hozamok a korábbi 7,2 százalékról a választások után 5 százalékra süllyedtek. A jegyzések a globális hozamemelkedés miatt 5,4-5,5 százalék körül vannak, ami a hasonló futamidejű lengyel papírok szintje alatt van, és közelíti a cseh tízéves papírok szintjét. A gazdaságpolitikai változás nélkül a magyar hozamszintek akár 8 százalékot is elérhetnék – fejtette ki az ÁKK vezérigazgatója.

A hozamkonvergencia az eurócsatlakozási folyamat során folytatódhat, és az ERM II belépés idejére 4 százalék körüli szintekre eshetnek a hosszú távú hozamok, kedvező geopolitikai környezetben pedig akár tovább eshetnek – vélekedett.

A hozamkonvergencia így hosszabb távon érdemben mérsékelheti az állam kamatterheit és hosszú távú cél, hogy az éves adósságszolgálat 2 ezer milliárd forintra csökkenjen a jelenlegi 4 ezer milliárd forintról.

A hozamcsökkenéssel párhuzamosan a hitelkamatok is közeledhetnek az euróövezeti szintekhez. A lakáshitelek kamata az euróövezetben a 2015-2025 közötti időszakban átlagosan 2,3 százalék volt, míg Magyarországon 6 százalék, és a lakossági és vállalati hitelkamatok az eurót használó országokéhoz képest kétszeresek – mondta.

Tardos Gergely megjegyezte, hogy korábban magas kamatszintekkel küzdő országoknál, a csatlakozás után gyors hitelnövekedésre került sor, ami kockázatokat hordoz.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy kiadási oldali költségvetési korrekció a tapasztalatok szerint általában kevésbé fájdalmas, és kisebb növekedési kockázattal jár. A GDP 1,5-2 százalékát kitevő uniós forrásokat beruházásokra, illetve a növekedés élénkítésére és a hiány csökkentésére is lehet fordítani – tette hozzá.