Eltalálta az irányt a magyar gazdaságpolitika

A magyar kormányszóvivő szerint az elmúlt három hónapban Magyarország kapcsán világossá vált, hogy bár sok a probléma, a magyar gazdaságpolitika „az irányt eltalálta", az Ecofin döntése, hogy a Magyarországot megillető kohéziós források egy részét felfüggesztik, technikai kérdés. Giró-Szász András így kizártnak tartja hogy, június végén az uniós pénzügyminiszterek tanácsa ezt ne helyezze hatályon kívül. A szóvivő szerint nincs „B" forgatókönyv az IMF-tárgyalások kapcsán, a magyar kormány szeretne megállapodni a Nemzetközi Valutalappal.

Giró-Szász András
Fotó: MTI

„Egyszerűen megoldandó feladatnak" nevezte Giró-Szász András kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn este az uniós pénzügyminiszterek által elvárt kiigazító lépéseket, amelyek megtétele a feltétele annak, hogy a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) hatályon kívül helyezze a Magyarországot 2013-ban megillető koháziós pénzek egy része folyósításának felfüggesztését.

A szóvivő kifejtette: a 13-14 ezer milliárdos magyar költségvetésben 140 milliárd forintos vagy még annál is kisebb, 70-100 milliárdos - vagyis mintegy félszázalékos - korrekcióról van szó attól függően, hogy strukturális vagy egyszeri intézkedésekről beszélnek. Szerinte ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán Terv. Mindezek alapján Giró-Szász András kizártnak tartja, hogy június 22-én, a dán soros elnökség utolsó ülésén ne helyezzék hatályon kívül a kohéziós források részleges felfüggesztéséről szóló döntést. (Megérdemli Magyarország a büntetést? Érvek pro és kontra.)

Kötelezettségszegési eljárások
és a Velencei Bizottság álláspontja

Giró-Szász András beszélt arról a két témáról is, amelyek kapcsán az unió által indított kötelezettségszegési eljárás még nem zárult le, hanem a második fázisba lépett. A kormányszóvivó azt mondta: az adatvédelmi biztos hivatalával, illetve a bíró nyugdíjazás kérdésében is tett már a kormány intézkedéseket, jelenleg a Bizottság értékelésére várnak. Az utóbbi kérdéskört taglalja a Velencei Bizottság – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet, az Európa Tanács égisze alatt működő, tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete – hétfőn közzétett álláspontja a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről. A testület szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak. A Velencei Bizottság szakvéleményének már korábban ismeretté vált elmarasztaló eleme nyomán a magyar kormányzat már a múlt pénteken javasolta az országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A véglegesít szakvélemény 122. pontja utal erre, és üdvözli ezt a fejleményt, de megjegyzi, hogy ezeket a javaslatokat a testületnek még nem állt módjában tanulmányozni. A Velencei Bizottság szakvéleményének 119. pontjában 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek vonatkozásában indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást.

Giró-Szász András kiemelte: amellett hogy jóváhagyták a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló előterjesztést, a pénzügyminiszterek két „határozott állásfoglalást" is tettek. Egyrészt ez az egész „technikai kérdés", és ha június végéig a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket, a szankciót eltörik, és ha a magyar fél bármilyen erre vonatkozó előterjesztést tesz, az Európai Bizottságnak kötelessége azt haladéktalanul megtárgyalni. Másrészt az is világossá vált, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg. A kormányszóvivó hangsúlyozta, hogy Magyarország ellen már az uniós taggá válás, vagyis 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás, amelynek kapcsán a Bizottság újabb és újabb határidőket adott. A mostani intézkedést Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is azzal indokolta, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol már hét-nyolc éve tart ez az eljárás. Ez Giró-Szász szerint arra utal, hogy a Bizottság véleménye szerint a jelenlegi túlzottdeficit-eljárás a 2004-2010 közötti költségvetési politika eredménye. Kiemelte: az elmúlt három hónapban Magyarország kapcsán világossá vált, hogy bár sok probléma felmerül, a magyar gazdaságpolitika „az irányt eltalálta" - fogalmazott. Minden ellenkező híreszteléssel szemben, az árfolyam elszállásának ellenére is, 2011-ben csökkent az államadósság, ezen felül emelkedett foglalkoztatás és nőttek a reálbérek - tette hozzá.

Giró-Szász András azt mondta: a magyar kormány december óta kész tárgyalóasztalhoz ülni az IMF-fel. A tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az Európai Bizottság hozzájárulása. A kormány reméli, hogy az IMF-fel való tárgyalás minél hamarabb megkezdődhet, és le is zárul majd - tette hozzá a szóvivő.

Londonban így látják

Június előtt nem valószínű a megállapodás az új magyar IMF/EU-finanszírozási programról londoni felzárkózó piaci elemzők hétfői prognózisa szerint.
A Morgan Stanley bankcsoport elemzőstábja márciusi piaci stratégiai helyzetértékelésében nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások csak az EU kötelezettségszegési felvetéseivel kapcsolatos magyar válaszok után kezdődhetnek meg, és annak a kockázata is fennáll, hogy a megállapodás átcsúszik a második félévre. A ház – amely korábban még a legderűlátóbbak között volt az IMF/EU-megállapodás időpontjával kapcsolatban, és múlt hónapban még 75 százalék körüli esélyt adott a megállapodás márciusi vagy áprilisi létrejöttének – úgy vélekedik: mindez azt is jelentheti, hogy a magyar jegybank is később kezdhet hozzá a monetáris enyhítéshez.
A Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai nemrégiben összeállított áttekintésükben azt jósolták, hogy az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások „nehezek és időigényesek” lesznek, és több tárgyalási fordulóra lesz szükség a megállapodásig. Ennek alapján jelenleg azzal számolnak, hogy „a legjobb esetben” a harmadik negyedévben kezdődhet meg az IMF/EU-program végrehajtása.
A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport nemrégiben Budapesten járt közgazdászai úgy ítélik meg, hogy a második negyedév végére még mindig elérhető a megállapodás, de megvan a kockázata a késésnek. A Fitch Ratings derűlátóbb, múlt hét végi elemzése szerint Magyarország hiteles deficitcsökkentő programot fog kidolgozni annak érdekében, hogy tavasszal elérhető legyen a finanszírozási megállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal, így valószínűsíthető az is, hogy az EU visszavonja döntését a 495 millió euró felfüggesztéséről a Magyarországnak jövőre rendelkezésre álló kohéziós pályázati keretből. Ugyanakkor a ház elemzői úgy vélik, hogy hogy az államháztartási deficittel kapcsolatos EU-elvárásokat is teljesíteni kell, mielőtt az IMF/EU-finanszírozás Magyarország számára elérhetővé válik.
A Moody's Investors Service londoni szakelemzői is hasonló véleményt fogalmaztak meg elemzésükben. Szerintük a Magyarország és az EU közötti „folytatódó nézeteltérések” az IMF és az EU pénzügyi támogatási csomagjáról szóló tárgyalások késedelmét okozzák. A ház ezt a késedelmet Magyarország adósmegítélési szempontjából „negatívnak” értékelte.

Véleményvezér