A helyi közösség is inkább haszonélvezője a rozsdaövezeti státusz elnyerésének. Az ilyen fejlesztéseket támogató kedvezmények segíthetnek a városok szövetének helyreállításában, a felhagyott ipari tevékenység nyomán keletkezett tájsebek begyógyításában. Egy-egy ilyen sikeres rehabilitáció a szomszédságot is felértékelheti, így még a környék ingatlantulajdonosai is a nyertesei lehetnek. A mérleg ellentétes serpenyőjében ugyanakkor kockázatot jelent, ha a lakosságszám akár nagy arányú bővülésétől elmaradnak a környék infrastrukturális (közlekedési, intézményi) fejlesztései.  

Az otthont keresők számára fontos lehet az is, hogy jelenleg egyedül a rozsdaövezetek kínálják a lehetőséget arra, hogy eltérítő hatások nélkül vethessék össze az új és a használt lakások árait. A lakástámogatási rendszer ugyanis idén már nem tesz különbséget új és használt között, így egyedül az újépítésűeket sújtó 5 százalékos áfa torzíthatja az összemérést. A rozsdaövezeti akcióterületeken viszont rendszerint éppen ezzel nem kell számolni.

Az iparterület-rehabilitálási programnak azonban van egy sajátossága: a kedvezményekre jogosító akcióterületi státuszt nem csak az első kapavágás előtt, hanem egy már futó beruházásra is kérheti a beruházó. Arra is volt példa, hogy olyan fejlesztés kapta meg ezt a besorolást, amelyből korábban már adtak is el, illetve át lakásokat. Ám az utóbb jött kedvezmény nem biztos, hogy a vevőknek is ugyanolyan örömet okoz. A lakásárral kifizetett áfát a Magyar Államkincstártól igényelheti vissza a vásárló, de csak a vételár azon része után, amit a rozsdaövezetté nyilvánítást követően fizet ki. Így, ha valaki például egy ütemes fizetéssel már 60 százalékot átutalt, mire jön a jó hír a projekt befogadásáról, akkor a kifizetett áfájának is csupán 40 százalékát kérheti vissza.