A XXI. század a kommunikációs forradalmak évszázada lesz, ez ma már nem kérdés. Ebben az átalakulásban az egyik legfontosabb kérdés az adatvédelem. Milyen szintű legyen, ki meddig turkálhasson bele a virtuális világba, az emberek magánéletébe, privát üzeneteikbe? Elon Musk, a világ leggazdagabb embere teljes mellszélességgel a felhasználók adatvédelmi jogai mellé állt.
A Twitter végpontok között titkosítás kell, mint a Signal teszi, hogy a privát üzenetek után senki ne kémkedhessen, azokat ne lehessen feltörni.A CNN szerint ezzel a kijelentésével Musk egy régóta tartó vitába szállt be, ami a programozók és az adatvédelmi szakemberek között folyik arról, hogy a közösségi felületeken milyen szintű titkosítást kell biztosítania a felhasználók számára. Az megfigyelhető, hogy az adatvédelemmel kapcsolatban egyre nőnek az aggodalmak. A fő kérdés, hogy vajon a nagy tech-cégek mennyi felhasználói adatot gyűjtenek össze. A Musk által említett Signal üzenetküldő alkalmazás – kulcsfontosságú funkcióként kezeli a végpontok közötti titkosítást.
Ez azt jelenti, hogy a kommunikációt csak a küldők és a címzettek láthatják, anélkül, hogy akár a platform üzemeltetője hozzáférhetne hozzájuk. Egyes alkalmazásoknál, például a Signalnál és a WhatsApp-nál a felhasználók alapértelmezés szerint teljes körű titkosítással rendelkeznek, addig másoknál ez csak egy lehetőség. Például a Telegram, az Instagram és a Facebook Messenger csak lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy titkosított üzeneteket küldjenek.
A Zoom videokonferencia-platform viszont gyorsan bevezette a végpontok közötti titkosítást 2020-ban, nem sokkal azután, hogy a világjárvány miatt hatalmasat nőtt felhasználóik száma.
A WhatsApp, az Instagram és a Facebook Messenger tulajdonosa a Meta bejelentette, hogy 2023-ig globálisan bevezeti az alapértelmezett végpontok közötti titkosítást az összes alkalmazásához.
A Twitternél viszont még nincs titkosítási terv, annak ellenére, hogy az iparági szakértők és a jogvédők ezt már évek óta kérik.
