Mindez alátámasztja a 2024-es ciklikus recesszióról szóló Fidelity alapforgatókönyvet; az infláció már elkezdett csökkenni, de a kamatlábak még tartósan magasabban maradnak, amíg nem utalnak egyértelműbb jelek arra, hogy az infláció visszatér a célértékhez. A központi bankok akkor váltanak irányt és kezdik csökkenteni a kamatlábakat, amikor nyilvánvalóvá válnak a növekedésre gyakorolt káros hatások.

„Alapvetően továbbra is úgy gondoljuk, hogy a szakpolitikai szigorítást egyszerűen csak némi késéssel követik a reálgazdaságra gyakorolt hatások. A transzmissziós csatorna lassú, de nem dugult be, és az, hogy az infláció még mindig ilyen ragadós, a rosszul időzített várakozásokra utal, melyeket most egyensúlyba kell hozni a realitással. Egy mérsékelt recesszió, amelynek hátterében szigorú monetáris politika állna, ezt el is érhetné, miközben a fejlett világban lassan megszűnnének a megkésett fiskális támogatás hatásai. A munkaerőpiacok normalizálódnak és helyreállítják az árstabilitást, majd 2024 végén megindulnánk a talpra állás felé” - tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Európában, ahol az átviteli csatorna hatékonyabb, már látszanak a recesszió jelei. Ennek hatására az Európai Központi Bank elkezdett a növekedésre összpontosítani − ez a tendencia a Fidelity szerint jövőre az Egyesült Államokban is megindul majd.

Alternatív kimenetelek

A ciklikus recesszió mellett − amelynek valószínűsége a Fidelity szerint 60  százalékos − a 2024-es kitekintésükben egy súlyosabb mérlegrecesszió (valószínűsége 10 százalék) befektetési következményeit is megvizsgálták a szakértők– ez széleskörű kiadáscsökkentésre késztetné a vállalatokat és a fogyasztókat egyaránt, és az egész gazdaságon végigsöpörne. A mérlegrecesszió hátterében a nagyon magas reálkamatlábakra adott diszruptív reakció állna, és akár 2025-ig is eltarthatna. Megnézték a kedvezőbb, lágy landolás forgatókönyvének (szerintük 20 százalékos) esélyét is, valamint azt az esetet, amikor 2024-ben egyáltalán nem következik be landolás (ennek valószínűsége 10 százalék), más szóval, amikor a gazdaság a jelenlegi növekedési és inflációs szinten marad, ami a központi bankokat újabb, bár csak fokozatos kamatemelésekre készteti.