Már a márciusi adatok is elkeserítőek voltak, hiszen a korábbi évekkel összevetve a külföldi vendégéjszakák száma 70 százalékkal zuhant. Ezt követte az április, amikor szó szerint lenullázódott a határokon túlról érkező vendégek száma. A májusi adatok egyelőre nem ismertek, de mivel a beutazási korlátozásokat akkor még csak minimálisan enyhítették, és a szálláshelyek jelentős része is még zárva volt, így nagy csodára nem lehet számítani.
A korábbi évek alapján az utolsó tavaszi hónapon másfél millió körüli külföldi vendégéjszaka döntő része valószínűleg elveszett.Ha az idei év első négy hónap számait összevetjük a 2019-es évvel, akkor azt láthatjuk, hogy az erős január-februárnak köszönhetően idén 2,1 millió külföldi vendégéjszakát regisztrált a KSH, szemben a bázisidőszak 4 milliós számával. Ezt a veszteséget pedig nemhogy ledolgozni nem tudja majd a szektor, de a nyári időszak kiesése miatt az elmaradás mértéke jelentősen nőni fog. Ugyanis a szakmai vezető sem várnak egyelőre csodát. Még néhány hónapot várni kell, hogy a külföldi vendégek visszatérjenek Budapestre, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a belföldi turizmust élénkítené, mondta Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese pénteken az M1 csatornán.
Válaszd a hazait – utazáskor is
A nyári hónapokban egyébként a belföldi turisták rendre nagyobb számban "mozdulnak meg" és vesznek igénybe magyarországi szálláshelyeket. Az egy évvel korábbi statisztikák szerint a külföldiek a három nyári hónapban nagyságrendileg 5,5 millió vendégéjszakát töltöttek hazánkban, míg a belföldiek 6,7 milliót. Más kérdés, hogy a magyarok inkább a vízparti üdülőhelyeket (például a Balatont), vidéki wellness szállodákat keresik fel ilyenkor a statisztikák szerint, míg a budapesti forgalom számottevő részét valóban a külföldiek adják.Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a budapesti turizmus népszerűsítése érdekében új kampányba kezdtek, amely azt hivatott megmutatni, hogy érdemes akár 2-3 napot is eltölteni a fővárosban, hiszen számtalan látnivaló van. "Budapest egy modern, kulturális és gasztro élményekben gazdag főváros, ahol egyszerre van jelen a modernitás és a tradíció, a hagyományok" - mondta, hozzátéve, erre valóban rá kell szánni néhány napot. Megjegyezte: a nemzetközi turizmus összeomlása leginkább a fővárost sújtotta, így egy budapesti látogatás nemcsak a személyes élményeket szolgálja, hanem a helyi vállalkozókat, s rajtuk keresztül a magyar gazdaságot is segíti.
A SZÉP-kártya segíthet?
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire sikerül majd megmozgatni az embereket. A járvány kitörése után hozott gazdaságmentő lépések között fontos volt, hogy a SZÉP-kártya keretösszegeit megemelték, így- a szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),
- a vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),
- a szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás pedig legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett) lett.
Sok ember nem tud idén nyaralni
A probléma az, hogy eközben a munkanélküliség is meglódult, és sokan voltak olyanok is, akik ugyan nem vesztették el a munkájukat (vagy legalábbis találtak más kereseti forrást), de a jövedelmük visszaesett. Akik fizetés nélkül maradtak, vagy a korábbinál kevesebb pénzből kell kijönniük, azok aligha fognak idén komolyabb nyaralást tervezni. Ahogy várhatóan az is akadályt jelent majd, hogy nagyon sok embert küldtek a járvány legrosszabb időszakában szabadságra, akik azért nem tudnak hosszabb pihenésre menni, mert az idei keretük elfogyott.A belföldi turizmus esetében némi reménysugárt jelenthet, hogy a korlátozások enyhítését követően az első igazi hosszú hétvégén pünkösdkor már életjeleket mutattak a nyitva lévő szálláshelyek. A korlátozásokat feloldó intézkedések óta, május 11. és 18. között viszont megduplázódott az szallas.hu oldalán leadott foglalások száma, és azt követően is exponenciálisan nőttek a foglalások a portál akkori közleménye szerint. Ugyanakkor a korábbi évekre jellemző teltházas hosszúhétvégéről így sem beszélhettünk.
Nagyon fog fájni a külföldiek hiánya
Érdemes megemlíteni azt is, hogy az idei nyáron számos olyan turistacsalogató esemény marad el, amely miatt valószínűleg sokan jöttek volna. Így a legnagyobb nyári fesztiválokkal – például a Szigettel - biztosan nem lehet számolni, de valószínűleg a labdarúgó Eb is komolyabb tömegeket mozgatott volna meg. A Forma 1-es magyarországi futam sorsa kérdéses, de ha meg is tartják, vélhetőleg akkor is nézők nélkül zajlik majd a verseny. Ezek, és számos más kisebb rendezvény pedig mind a budapesti turizmus fontos bástyái.Noha a turisztikai szervezetek vezetői mértéktartóan optimisták, az ágazatban érdekeltek szerint arra sincs sok esély, hogy – többek között a fenti okok miatt - a belföldi vendégek esetében éves szinten a tavalyi számokat megismételjék. Tetézi mindezt, hogy az elmaradó külföldi vendégek miatt alaphangon 5-6 millió vendégéjszaka kiesik az idei évben, akkor is, ha nem lesz a járványnak második hulláma. Ha figyelembe vesszük, hogy 2019-ben kereskedelmi szálláshelyek folyó áron 557 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, és azt, hogy nagyságrendileg 30 millió vendégéjszakát töltöttek el a kül- és belföldi vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken, akkor közvetlen a szektorban 100 milliárd forintos kiesést fog okozni. A végösszeg ugyanakkor sokkal magasabb, lehet, hiszen egyrészt az ideérkező vendégek a szálláshelyeken kívül is fogyasztanak, vásárolnak és vesznek igénybe különböző szolgáltatásokat. Arról nem is beszélve, hogy a rövidtávú bérbeadások (Airbnb és társai) gyakran a szürke- és fekete zónaban mozognak, és az ilyen helyeken megszálló vendégek gyakran kimaradnak a KSH statisztikáiból.
Ami pedig a járványt illeti, arra sincs semmi garancia, hogy az nem tér vissza, hiszen a magyar kormány vezetői is azt jelezték, hogy az ősz folyamán könnyen lehet, hogy újra megugrik majd az esetszám. Ha pedig szeptember-október folyamán valóban jön a járvány második hulláma, az az idegenforgalmat pont akkor fogja megtorpedózni, amikor az már kezdene talpra állni.
