Rendkívüli időszakot eredményezett a koronavírus-járvány a világgazdaságban, így a közép- és kelet-európai régióban is. Az elmúlt két évben a különböző gazdasági feltételek, támogatási intézkedések és jogi változások befolyásolták a fizetésképtelenségi trendeket ebben a térségben - állapítja meg a Coface nemzetközi hitelbiztosító átfogó elemzése. A pandémia gazdasági visszaesést váltott ki, ami a régiós GDP növekedés 4 százalékos visszaesésével járt. Bár a vállalati fizetésképtelenségek száma a közép- és kelet-európai országokban szintén csökkent a pandémia alatt, ez a háztartások és a vállalatok számára nyújtott masszív állami támogatási intézkedéseknek volt köszönhető.
„2021-ben a régióban fokozott növekedési ütemet figyelhettünk meg, a bővülés 5,5 százalékos volt, de ez a lendület idén várhatóan elapad. Az idén 3,2 százalékos növekedésre számítunk"- mondta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai közgazdásza. Hozzátette: „Valószínűleg valamennyi közép-kelet-európai országnak problémát okoznak az orosz-ukrán háború közvetlen és közvetett következményei . Az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolataik miatt a balti országok fogják a leggyengébb növekedési ütemet felmutatni".
Nehezebb időszakra érdemes felkészülni
A Coface-elemzés kiemeli, hogy miután 2020-ban a régióban visszaesett a vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója, 2021-ben nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, így majdnem visszatért a járvány előtti szintre. Ez az ugrás várható volt, hiszen a kormányok leépítették a korábbi, hatalmas mértékű támogatási intézkedéseiket. Hét régiós országban – Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában több fizetésképtelenségi eljárásra került sor 2021-ben az előző évhez képest, öt országban pedig csökkenést (Horvátország, Észtország, Lettország, Szerbia és Szlovénia) jegyeztek fel. Lengyelországban csaknem megduplázódott az eljárások száma, ami nagyrészt a világjárvány miatt likviditási nehézségekkel küzdő vállalatok támogatására bevezetett, célzott eljárások megugrásának köszönhető. A lengyelországi fizetésképtelenségi ráta, azaz az eljárások teljes száma az aktív vállalatok teljes számához viszonyítva 0,06 százalékot ért el, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 10 ezer lengyelországi vállalatból mindössze 6 ment keresztül a rendelkezésre álló hivatalos eljárásokon. Sokkal magasabb fizetésképtelenségi arányt mértek azokban az országokban, ahol a fizetésképtelenségi eljárások alkalmazása népszerűbb megoldás, a horvát mutató például 1,61 százalékos, a szerb pedig 3,31 százalékos.
Fizetésképtelenségek Közép- és Kelet-Európában
Az elmúlt két évben kialakult globális gazdasági helyzet kihívást jelent a közép- és kelet-európai vállalatok számára. A 2020 közepén kezdődött gazdasági fellendülés a vártnál gyorsabb volt, és a kereslet ugrásszerű növekedését váltotta ki, különösen a feldolgozóiparban. Az energiahordozók, a közlekedés, valamint a különböző fémek és a gyártási folyamatban felhasznált alapanyagok árai a magasba szöktek. Egyes esetekben a hiányzó alkatrészek gátolták a termelés felfutását. A legnyilvánvalóbb példa erre a globális chiphiány amely a műszakok számának csökkenéséhez és különböző autómárkák járműgyárainak ideiglenes bezárásához vezetett. A megnövekedett energia- és üzemanyagköltségek miatt a megemelkedett termelési inputárak csökkentették a vállalatok jövedelmezőségét. Ezek a globális fejlemények a közép- és kelet-európai vállalatokat is érintették, mivel különböző ellátási láncokba kapcsolódnak be, és a régiónak jelentős kereskedelmi kapcsolatai vannak Nyugat-Európával.
Egyik válságból a másikba
Bár a koronavírus világjárvány jelenleg is tart, a gazdaságokat és a vállalkozásokat egy másik kihívás is érinti: Oroszország ukrajnai inváziója azonnal hozzájárult az energiaárak emelkedéséhez, mivel Európa továbbra is függ az Oroszországból származó olaj-, földgáz- és szénimporttól. Ráadásul mindkét ország jelentős termelője és exportőre a mezőgazdasági alapanyagoknak. Az agrár-élelmiszeripari termelés a műtrágyaárak függvénye is, amelyek szintén felgyorsultak, és a kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyáktól. Emellett a háború miatti magasabb világpiaci árak és fémhiány tovább súlyosbította az ellátási lánc zavarait. Ezek a tényezők az energia- és az input árak további emelkedéséhez vezettek a vállalkozások számára, beleértve a közép-kelet-európai cégeket is. Ráadásul - hívja fel a figyelmet a Coface - a kelet-közép-európai gazdaságokban felgyorsult az infláció, főként az energiaárak emelkedése miatt, ugyanakkor az élelmiszerárak is növekedtek. Közben a háztartások vásárlóerejének csökkenése is aggodalomra ad okot, ez ugyanis szűkítheti a vállalkozások ptenciális ügyfélkörét.
„Tekintettel ezekre a kihívásokra, arra számítunk, hogy a következő negyedévekben folytatódik a vállalati fizetésképtelenségek növekedése" - magyarázza Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai regionális vezérigazgatója. Szerinte „az orosz-ukrán háború következményei felgyorsítják ezt a növekedést, különösen mivel a helyi vállalatok számára nyújtott nagyszabású támogatási programok valószínűleg nem fognak megvalósulni, mint a koronavírus okozta zárlatok idején."
Összességében a Coface szakértői tehát azzal számolnak, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben a régióban több fizetésképtelenségi eljárásra kerülhet sor a következő időszakban. Ez a helyzet fokozottan fontossá teszi a tudatos és proaktív kockázatkezelést, amit a legjobban olyan információs szolgáltatók termékeivel lehet megoldani, akik a követeléskezelési és fizetési nehézségekkel kapcsolatos naprakész információkkal felvértezett információkat képesek szolgáltatni partnereik számára.
