A kihasználatlanság (az üresen álló irodák aránya) a 2004. év végi 15,2 százalékról egy év alatt 11,7 százalékra csökkent.

A bérleti piac lendülete a fejlesztőkre és a befektetőkre egyaránt ösztönzőleg hat. Ez a bérleti díjak stabilizálódását eredményezi, és a kihasználatlansági mutatók további csökkenése esetén akár emelkedhetnek is az árak. Ezzel szemben az is valószínű, hogy hatására a fejlesztők belevágnak tervezett projektjeik megvalósításába, amelyek révén bővül kínálat és nő a befektetési lehetőségek száma, de csökken a bérleti díjak emelkedésének valószínűsége.

Raktárpiac

Ami az ipari ingatlanokat illeti, 112.000 négyzetméter raktárterületre kötöttek bérleti szerződést 2005-ben. Ez a szint nagyjából megegyezett az előző évivel, ugyanakkor alulmaradt a 2003-as, rekordértéknek számító 142.000 négyzetméterrel szemben. A szerződéskötésekkel szemben 2005-ben mintegy 145.000 négyzetméter raktárterületet vettek használatba. Az előző évi szinthez képest a nettó bérbe adott terület 25 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak, amikor is a korszerű raktárterületek használatba vételének értéke elérte a mindenkori legmagasabb, 200.000 négyzetméteres szintet.

Befektetések

Az elmúlt évben mintegy 1,1 milliárd euró (275 milliárd forint) értékben valósultak meg ingatlan-befektetések Magyarországon. Ennek 25 százaléka az ipari ingatlanok eladásából, és közel 30 százaléka az üzlethelyiségek eladásából származott. A fennmaradó 45 százalék, amelynek értéke megközelítőleg 500 millió euró, jó néhány első osztályú irodaépület-eladásának tudható be. Az befektetési piac éves alakulását szemügyre véve elmondható, hogy mindhárom elemzett szegmens tekintetében jelentős változásnak lehettünk tanúi. Az ipari ingatlanok elérhető hozamainak alsó határa 10 százalékról 9 százalékra csökkent egy év alatt, de az üzlethelyiségek és az irodák piacán is hasonló tendencia figyelhető meg, 0,5 ill. 1 százalékpontos hozamcsökkenéssel. 2005 végén mindkét esetben az elérhető hozamszint alsó határa 7 százalék körül alakult.