A hitelkiváltási célú kalkulációknál az átlagos összeg ugyanis 5,3 millió forint volt, ami több mint kétszerese a szabad felhasználású kölcsönök 2,6 millió forintos átlagának. A felújítási és korszerűsítési célú kölcsönök átlagos összege ehhez nagyon közel, 2,5 millió forint körül alakult.

Mikor és mennyi időre?

A futamidők eloszlása alapján pedig az látszik, hogy a legnépszerűbb választás az 49–60 hónap, azaz 4-5 év volt: az igénylések majdnem 40 százalékánál választották ezt az intervallumot, mégpedig 2,3 millió forintos átlagos hitelösszeggel. A második legnagyobb arányt a 73–84 hónapos futamidőre igényelt kölcsönök képviselték 13 százalékosrészesedéssel, ám ezeknél a hiteleknél már jóval magasabb volt a hitelösszeg, meghaladta a 4,6 millió forintot. A 85–96 hónapos sávba sorolható az igénylések 10 százaléka 5,3 millió forintos átlagos hitelösszeg mellett.

Mi a helyzet a teljes piacon?

Besnyő Márton hozzátette, hogy a Netrisk hitelösszegekre vonatkozó adatait a hivatalos jegybanki adatok is visszaigazolják, igaz, az MNB statisztikái egyelőre csak az év első öt hónapjára vonatkoznak.  Májusban a személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója csökkent, míg az új szerződéseinek értéke emelkedett. 2026 januárja és májusa között pedig 549 milliárd forintnyi személyikölcsön-szerződést kötött a háztartások, ami 26 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 434,5 milliárd forinthoz képest. A szerződések száma eközben 135 ezerről 152 ezerre nőtt, vagyis 13 százalékkal emelkedett. A kihelyezett összeg tehát gyorsabban bővült, mint a darabszám, az egy személyi kölcsönre jutó átlagösszeg 3,6 millió forintra nőtt.