A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata nyomán tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselnie a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (például az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést. A törvénymódosítási kezdeményezést Varga Mihály jegybankelnök 2025. június 2-án jelentette be az MNB kibercsalások visszaszorítása és az ügyfelek védelme érdekében elindított „öt csapás” intézkedéscsomagja részeként.

A jogalkotó, a pénzügyi piac szereplői, számos állami intézmény és az MNB lépései nyomán tavaly a kibercsalásoknál megtört a 2022-től kezdve folyamatosan emelkedő trend, és csökkent a visszaélések száma és értéke. Az előző esztendőben így ezek értéke összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, szemben a 2024. évi 42,4 milliárd forinttal. A visszaélések darabszáma tavaly 214,3 ezer volt, miközben az előző esztendőben 226,4 ezer ilyen esetet jegyeztek fel.

Ezen belül elsősorban a lakossági átutalásos visszaéléseknél a leginkább szembetűnő a visszaesés, hiszen ezek értéke tavaly 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben. A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az összes visszaéléstípust tekintve emellett tavaly 7,3 százalékponttal csökkent az olyan esetek értéke, ahol az ügyfeleknek kellett ténylegesen viselniük a kárt. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma azonban még így is magas, a jegybank ezért minden eszközével támogatja annak további mérséklődését.