Varga Mihály rámutatott: a hazai tőzsde mérete több mint négy és félszeresére nőtt az elmúlt bő tíz évben, a részvénykibocsátók száma pedig közel 40-nel emelkedett, így jelenleg már 154 vállalat papírjai forognak a hazai kereskedésben. A BUX-index értéke rendre történelmi csúcsokat állít be, így ma már a 140 ezres szint közelében teljesít, a Budapesti Értéktőzsde minden mutató alapján a világ élvonalába került, a régióban pedig Varsó után a második legfontosabb tőzsde – tette hozzá.

A jegybankelnök kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank szemszögéből a lakossági megtakarítások tőzsdei becsatornázásának további növelése különös jelentőséggel bír. Jelenleg a lakosság 124 ezer milliárd forintot meghaladó pénzügyi vagyonnal rendelkezik, amelynek szabadon felhasználható része mintegy 26 ezer milliárd forintot tesz ki, így még mindig van lehetőség a továbblépésre. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is: a BÉT eredményei jól illeszkednek a Magyar Nemzeti Bank általános célrendszeréhez, amelynek központi eleme a stabilitás. Ennek tükrében az elmúlt bő egy év eredményesnek bizonyult, hiszen az infláció júniusban 1,7 százalék volt, a forint-euró árfolyam a tavaly áprilisi 410 forintos szinthez képest ma már 360 forint körül alakul, a tartalékok összege pedig rekordszinten, 61 milliárd eurón áll.

Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a rendezvényen úgy fogalmazott: meggyőződésünk, hogy a magyar tőkepiac erősítése közös érdek, amely hozzájárul a hazai vállalkozások versenyképességének javításához, a beruházások ösztönzéséhez és a gazdaság hosszú távú növekedéséhez. A Budapesti Értéktőzsde a jövőben is nyitott és konstruktív partnerként kíván hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez, amely ezeket a célokat szolgálja. (Magyar Nemzeti Bank)