„Ha nem a kiskereskedelmi árrés okozta az év eleji áremelkedést, akkor az árrésstop nem is segít az infláció megfékezésben, más káros mellékhatásai viszont vannak” – mondja Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.

Ezek miatt az árrés rendeleti úton történő csökkentése a vásárlókra is visszaüt. Amint arra a GVH tejről és tejtermékekről szóló vizsgálata is rámutat, a csökkenő árrés miatt a kiskereskedelem visszafogja a fejlesztéseket és nem tud annyi kedvezményeket biztosító akciót indítani, mint korábban.

A tej és tejtermékekről szóló vizsgálat emellett megállapítja azt is, hogy a 2024 második felében indult áremelkedés fontos oka volt a 2023-as árstop, valamint a kötelező akciózások rendszere, hiszen az árak az ebben az időszakban mesterségesen leszorított fogyasztói árakhoz képest emelkedtek (bázishatás). Ez a jelenség az árréstop kivezetése után is várható.

„Minél később történik meg a kivezetés, annál erőteljesebb a bázishatás, bár a kiskereskedelmi láncok közötti éles verseny valamelyest tompítani fogja a negatív következményeket” – mondja Kozák Tamás.

Az OKSZ mindezek fényében javasolja a kormánynak, hogy a tervezett augusztus végi időpontban törölje el a kiskereskedelmi árrésstopra vonatkozó rendeletet, mert az nem megoldja, csak a szőnyeg alá söpri a rendszerben gyűlő feszültségeket.  A Szövetség reméli, hogy vizsgálati eredményei alapján hasonló javaslatot tesz a kormánynak a Gazdasági Versenyhivatal is.