Az elmúlt években szignifikánsan növekedett a magánegészségügy iránti igény. Még korábban csak a társadalom felső 10 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig manapság különösen a COVID-19 miatt korlátozások, az állami kapacitáscsökkenés és a hálapénz eltörlése miatt a középréteg és a társadalom alsó rétegei is igénybe veszik. A Prémium Egészségpénztár adatai szerint 2022-ben minden ötödik szakorvosi vizit magánegészségügyi ellátónál zajlott. Ez még inkább indokolttá teszi, hogy a magán és az állami egészségügy között biztosítva legyen a szabályozott átjárás.
A magánegészségügyi piacon egyre több az új belépő, sorra nyílnak a magánrendelők, miközben az orvosok és az asszisztensek hiánya miatt nincs elég munkaerő ezek feltöltésére. A KSH 2021-es adatai szerint az egészségügyi dolgozói létszám szükséges mennyisége csupán 96 százalékban volt betöltve. Az ápolói pozíciók estén ez az arány 97 százalék, míg az orvosi szakmában 96 százalékos. Az egyre erősödő munkaerőhiány kezelése és a megfelelő kapacitástervezés érdekében a magán és az állami egészségügy közötti szabályozott együttélés kialakítása egyre indokoltabbá válik.
Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok alapító igazgatójának meglátásai szerint az energiaválság begyűrűzött a magánegészségügybe is, de az állami szektort jobban érinti, mert ott az energiára fordított kiadást a bevételi oldalon nem tudják kompenzálni. Ezzel szemben a magánegészségügy a megnövekedett árakat a betegekre tudja terhelni. A magánszektorban a humán erőforrást érintő változások nagyobb problémát okoznak az energiánál. A mostani asszisztensi béremelés önmagában 15-20 százalékos díjemelést von maga után a szakmai színvonal megtartása mellett, míg az energia maximum 4-5 százalékos emelést jelentett.
