A KSH jelentése szerint 4,7 százalékkal kisebb területen tavaly 2,6 millió tonnával, 15,7 százalékkal kevesebb gabona termett az előző évihez képest. A csökkenést elsősorban a betakarított kukoricamennyiség 29,7 százalékos visszaesése okozta. A nyár eleji hőség és a csapadékhiány miatt az előző évinél mintegy 2,77 millió tonnával kevesebb, 6,545 millió tonna kukoricát takarítottak. A termésátlag 27,2 százalékkal romlott, hektáronként 5,69 tonna volt. A búza mennyisége a vetésterület 7,6 százalékos csökkenése ellenére az előző évi szinten maradt és 5,284 millió tonna volt. A termésátlag 8,7 százalékkal javult, hektáronként 5,14 tonnát ért el.
Czerván György kiemelte: az ágazat teljesítményét 2015-ben nagymértékben befolyásolta a rendkívüli időjárás. (Tavaly volt a legmelegebb év, ez most már hivatalos.) A múlt év az elmúlt 100 év harmadik legforróbb nyarát hozta, ami különösen az őszi betakarítású növényekre hatott kedvezőtlenül. Ennek következményeként a 2014-es rekordterméssel szemben kukoricából mintegy 6,5 millió tonna, napraforgóból 1,5 millió tonna termett. Ugyanakkor 2014-hez képest jobban alakultak a kalászosok betakarítási eredményei. Külön kiemelendő, hogy jelentősen nőtt a szója termőterülete és mintegy 26 százalékkal emelkedett a betakarított mennyisége.
Az államtitkár jelezte: a mezőgazdaság kibocsátása az előző évhez képest tovább nőtt, 2015-ben elérte a 2457 milliárd forintot. Külön kiemelte, hogy az állattenyésztés kibocsátása a 2014-es 827 milliárd forinthoz képest 2015-ben feltehetően elérte a 856 milliárd forintot, ami 3,6 százalékos bővülést jelent. A kormányzat kiemelt célja, hogy a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés helyzetét javítsa a növénytermesztéshez képest - hangsúlyozta az államtitkár. Az agrár-külkereskedelem 2014 első tíz hónapjával összevetve a számos kedvezőtlen nemzetközi hatás ellenére, várhatóan 2015-ben is megközelíti a 8 milliárd eurós szintet.
