A kamatstop az éven belül átárazódó, úgynevezett változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek után fizetendő havi törlesztőket fagyasztotta be egy a jelenleginél alacsonyabb szinten. Ehhez jogszabályban rögzítették, hogy a hitelek árát alapvetően befolyásoló referenciakamat 2021. október 27-i értékét kell alapul venni az aktuális, ennél lényegesen magasabb érték helyett. A 3 hónapos kamatperiódusú kölcsönökre érvényes BUBOR értéke például 2021. október 27-én még 2,02 százalék, míg 2023. május 16-án már 16,16 százalékon állt, vagyis 14,14 százalékponttal lett volna magasabb ekkor a kamat az állami beavatkozás nélkül.
A kormány kommunikációja alapján az intézkedés addig marad velünk, amíg az alapkamat nem csökken 10 százalék alá, ezt várják idén év végére. Azért ehhez az időponthoz kötik a kivezetést, mert ekkor várható, hogy az aktuális hitelkamatok is érdemben alacsonyabbak lesznek a maiaknál.
Egy fontos félreértés
A Bankmonitor szakértői szerint a kamatstoppal kapcsolatban él egy tévhit: a kamatstoppal meghatározott kamatszint egészen a következő kamatfordulóig velünk marad. Vagyis, ha egy 1 éves kamatperiódusú hitel kamata a kamatstop alatt 5,4 százalék volt (2021. október 27-én a 12 havi BUBOR értéke 2,40 százalék volt, erre jön rá 3 százalékos kamatfelár), az adott hitel következő kamatfordulója pedig 2023. május 1-jén van, akkor egészen eddig ennek a kamatnak megfelelő összeget kell majd törleszteni.
A kormányrendelet azonban azt mondja ki, hogy a kamatstop ideje alatt kell a csökkentett referencia-kamatláb alapján meghatározni a kamatot, a kivezetést követő időszakra nem tartalmaz a rendelet konkrétumokat. Ez alapján joggal feltételezhető, hogy a kamatstop nem nyit új kamatperiódust, a kivezetést követően pedig az azt megelőző utolsó kamatfordulókor érvényes érték alapján kell a továbbiakban a kölcsön törlesztőrészletét meghatározni.
