Az alapkamat ezzel a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre süllyedt. Ennél 20 éves története során csak egyszer, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon. Elemzők korábban úgy vélték: a következő hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalékra, történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat.
A testület 2008 októberében 3 százalékponttal emelte 11,50 százalékra az irányadó rátát, ezt követően hétfőig kilenc esetben csökkentette, az idén júliusi 100 bázisponton kívül minden alkalommal 50 bázisponttal.
Jövőre szinte biztosan történelmi mélypont jön
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője 50 bázispontos lazításra számított, ennek ellenére fenntartotta 2010-re vonatkozó, 5,5 százalékos prognózisát. Úgy vélte a fundementumokat tekintve meg volt a lehetőség az 50 bázispontos csökkentésre, az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciái azonban óvatosságra intették a jegybankot. Véleménye szerint 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat, a monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy hogyan hat a folyamatokra a politikai kockázat a választások közeledtével.
Hasonlóan vélekedett Barta György, a CIB Bank elemzője is, aki a jegybanki óvatosság indokai közé sorolta a gyengülő és volatilisebbé váló forintot, az emelkedő CDS felárat, valamint az állampapír hozamokat. Megemlítette még a 2010-es államháztartási hiány körüli politikai viták felerősödését is, amelyek növelik a fiskális lazítás kockázatát jövőre. Úgy vélte, hogy az alapkamat 2010 első negyedévében érheti el mélypontját, a monetáris tanács az eddigieknél óvatosabban: egyszer, vagy kétszer csökkentheti negyed százalékponttal a kamatot, amely így is történelmi mélypontjára csökkenhet. Hozzátette azonban: ha romlanak a pénzpiaci feltételek, a jegybank akár le is állíthatja átmenetileg lazítási ciklusát.