Kiemelt példák a lehetséges felelősségre vonásra:

• Egy gépkocsivezető munka közben szívinfarktust kap és balesetet okoz. Ha a vállalat nem gondoskodott a rendszeres orvosi vizsgálatról, az ügyvezető büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.
• Egy elbocsátott munkavállaló munkahelyi egészségkárosodásra hivatkozva kártérítési pert indít. Ha a foglalkozás-egészségügyi dokumentáció hiányos, a cég nehezen tudja bizonyítani, hogy mindent megtett az egészségvédelem érdekében.

Miért érdemes megtartani az üzemorvosi szolgáltatást minden foglalkozási körre?

A képernyő előtti munkavégzés napjainkban szinte minden dolgozót érint, különösen az adminisztratív szektorban. Az ilyen típusú munkavégzés fokozott pszichés és fizikai megterheléssel jár, amely növeli az egészségügyi kockázatokat, például a látásromlást, a mozgásszervi betegségeket vagy a szív- és érrendszeri problémákat.

Az ülőmunka mellett a fizikai aktivitás hiánya, az ülő testhelyzet miatti elhízás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, illetve ismételten a magasvérnyomás betegség és a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint az alsó végtagok visszér betegsége, a mélyvénás trombózis, a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata fokozódik jelentősen (emlő, petefészek, prosztata, vese daganatok). Az éves szűrések révén ezek jelentős része megelőzhető, és a munkáltató is biztos lehet abban, hogy dolgozói megfelelő egészségi állapotban vannak a feladataik elvégzéséhez.

Egészségügyi juttatások mint versenyelőny

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy míg egyes cégek kihasználják a jog adta lehetőségeket, a vállalatok nagy többsége nem szünteti meg a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat – sőt, egyre inkább azon gondolkodnak, hogyan bővíthetik az egészségügyi juttatások körét. A kiegészítő szűrővizsgálatok, preventív programok és egyéb egészségmegőrző juttatások fontos szerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és a munkáltatói márka erősítésében.