A jogszabályi változások lényege és a leggyakoribb tévhitek
A 2024. szeptember 1-jével hatályba lépett törvénymódosításokkal a munkáltatók kötelezettsége meghatározott szektorokban teljes mértékben megmaradt, míg máshol a felelősség indirektebbé vált. Az éves vizsgálatok hiánya esetén ugyanis a cégvezető jogi felelőssége fennáll minden olyan egészségkárosodásért vagy munkahelyi balesetért, amely a megfelelő szűrés hiányában következik be.
Fotó: Depositphotos
A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás pedig továbbra is kötelező minden munkavállaló számára (Munkavédelmi törvény 58. §). A munkáltató továbbra is felelős azért, hogy:
- feladataik ellátására egészségileg alkalmas munkavállalókat foglalkoztasson (Mvt. 50. §);
- nyomon kövesse alkalmazottai egészségi állapotát;
- biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezetet;
- megfeleljen a jogszabályoknak, ellenkező esetben jelentős pénzügyi és jogi következményekkel számolhat.
Munkahelyi balesetek és jogi következmények
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának elemzése szerint 2020-24 között évente átlagosan18-20 ezer munkabaleset történt Magyarországon, ezek közül több száz esetben súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy haláleset is bekövetkezett. Csak 2024 első félévében a munkavédelmi bírságok összege 72 millió forintra rúgott, de ez eltörpül a munkavállalók által sikeresen megnyert kártérítési perek során kifizetett összegek mellett, amelyek tízmilliós nagyságrendűek is lehetnek. A balesetek többsége az 50-249 fős cégeket érintette, de a 10-49 fős cégek is veszélyeztetettek, és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak baleseti aránya is folyamatosan nő.
