A várható újításokról dr. Bognár Alexandrával és dr. Suller Noémivel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászaival beszélgettünk.

Mi indokolja a reformokat?

A szervezett bűnözés egyre agresszívebb térnyerésével nagyobb igény merül fel arra, hogy a cégek felhasználásával elkövetett bűncselekmények esetén ne csak a magánszemély elkövetőt, hanem a céget is felelősségre vonják. Ezt már a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik, azonban a jogalkotó jövő évtől új dimenzióba emelte a jogi személyek, és így a cégek büntetőjogi felelősségének rendszerét annak érdekében, hogy a kiszabott intézkedések egyrészt hatékonyabbá váljanak, másrészt pedig kiszámíthatóbbak, arányosak és szükségesek legyenek. A reform másik fő célja az, hogy ezek a cégek proaktívabban részt vegyenek a büntetőeljárásban biztosítva részükre a védekezés, az együttműködés és az önkéntes jóvátétel lehetőségét.

Vádalku a cégekkel?

Talán az egyik legfontosabb újítás, hogy jövő évtől a büntetőeljárás alá vont cég és az ügyészség egyezséget – a köznyelvben „vádalkut” – köthet, magyarázza dr. Bognár Alexandra.

A „vádalku” vagy egyezségkötés a mostani szabályok szerint jelenleg csak a magánszemély elkövetők részére biztosított, így a cégek inkább passzív védekezésre kényszerülnek a hatóságokkal való együttműködés helyett. Olyannyira így van ez, hogy ráadásul a magánszemély elkövető még közvetett módon sem egyezkedhet a hatóságokkal. Ez azt jelenti, hogy olyat sem lehet csinálni, hogy a magánszemély a cégre is kiterjedően köt vádalkut, azaz például azt ajánlja a hatóságnak, hogy ő feltárja a történetet, a cég pedig visszafizeti az államnak okozott kárt – fejti ki dr. Suller Noémi.