Ez azért is nem szerencsés, mert a céges bűncselekményeknél valójában szinte mindig a cégnél realizálódik valamiféle vagyoni előny: az elcsalt adóból a cég gazdagodik, a lefizetett közbeszerzési eljárásból úgyszintén. Nem logikus tehát az, hogy éppen a céget zárják ki a jogszabályok abból, hogy önkéntes jóvátételt gyakorolhassanak. Emiatt is üdvözlendő az, hogy az új szabályok ezt a jelenlegi faramuci helyzetet megváltoztatják és jövő évtől a cég is köthet egyezséget – mondja dr. Bognár Alexandra.

Mikor köthet majd a cég vádalkut?

Az egyezség megkötésére akkor kerülhet sor, ha a cég a bűncselekmény elkövetésében való érintettségét elismeri, és vállalja, hogy az okozott kárt megtéríti, a káros következményeket helyreállítja vagy a szerzett előnyt a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve, ha biztosítja, hogy ne történjen bűnismétlés. Feltétel továbbá a cég együttműködő magatartása azzal, hogy bűncselekmény felderítéséhez szükséges a szükséges információkat, adatokat, okiratokat és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóságnak átadja, illetve megfizeti a kialkudott pénzbírság összegét. Ha a cég törvényes képviselője (azaz például ügyvezetője) terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy ő a bűncselekmény elkövetését beismerje. Garanciális szabály, hogy azt a céget nem lehet megszüntetni, amelyik az ügyészséggel egyezséget kötött, a többi intézkedés pedig csak az egyezségben meghatározott mértékben kerülhet kiszabásra – teszi hozzá dr. Suller Noémi.