A termék származási helyének meghatározásához nyújthat segítséget a közelmúltban megjelent ítélet. Az Európai Unió Bíróságának C‑210/22. számú ügye acélcsövek származásáról szólt. Ezen acélcsövek – a fenti dilemmára rímelően – részben Kínában kerültek megmunkálásra (itt melegalakítási eljárás történt), majd később azok további megmunkáláson estek át Dél‑Koreában (itt hidegalakítási eljárás történt), és utána kerültek behozatalra az unióba. A kérdés ezeknél az acélcsöveknél ezért az volt, hogy a vám megállapítása szempontjából ezek Kínából vagy Dél-Koreából származtak-e.
"Az Európai Unió Bírósága a C‑210/22. számú ügyben lényegében két dolgot rögzített. Egyfelől azt, hogy az acélcső nem üreges profil. Másfelől pedig azt, hogy diszkriminatív az a szabály, mely szerint míg az üreges profilnál a hidegalakítási eljárás lényeges megmunkálásnak minősül annyira, hogy származást nyerjen a termék, addig ugyanez a megmunkálás az acélcsőnél már nem ilyen lényeges. Másképpen megfogalmazva, az üreges profilokra és a csövekre vonatkozó eltérő származási szabály diszkriminatív és érvénytelen, mivel az acélcsövek nem válhatnak a hidegalakítás helye szerinti országból származókká, míg az üreges profilok pedig igen. - mondta el a döntésről dr. Suller Noémi." Az Európai Unió Bírósága döntése alapján tehát nem összeegyeztethető az uniós joggal az olyan származási szabály, amely szerint ugyanolyan feldolgozási művelet folytán az egyik termék megszerzi a feldolgozás helye szerinti származást, míg a másik, hasonló termék pedig nem – tette hozzá a szakértő.
