A magyarok fizetéséből a vásárlások - ezen belül az élelmiszer-beszerzések - jelentik az egyik legnagyobb kiadást. Most a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - a friss adatok alapján kiszámolta, hogy pontosan mekkora volt az idei első negyedévben az átlagfizetés és ebből mennyi ment el vásárlásra a fizikai boltokban.
Fotó: Depositphotos
Az első negyedévben 996 ezer és 1,5 millió forint közötti összeget tett ki a három hónapra jutó nettó átlagkereset, ha megyénként vizsgáljuk a számokat. Ebből a kiskereskedelmi üzletekben 311-506 ezer forint közötti összeget költöttek el a vásárlók.
Az átlagos bolti költés után a legkevesebb, az első negyedévben 571 ezer forint, azaz havi 190 ezer forint Zala-vármegyei honfitársaink zsebében marad. A legkisebb összegek tekintetében őket Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye polgárai követik negyedévi 579 ezer, azaz havi 193 ezer forinttal, majd Békés vármegye negyedévi 590 ezer, azaz havi 197 ezerforinttal.
Ahogy már szinte törvényszerűen várjuk, Budapest messze mindent visz. Az áltagos bolti költés után a szebben maradó összeg egymillió forint feletti volt az első negyedévben, ami havi értékben 334 ezer forint.
Határhatás
Az ábrán, sajnos, az nem látszik, hogy zalai honfitársaink a szegényebb jövedelemmel rendelkező megyékhez képest vajon miért költenek jóval többet a boltokban. Azonban láthatjuk, hogy a szomszédos Vas megyében is hasonlóan magas a bolti költés, ahogy általában az Észak-Dunántúlon. Magyarázatként az szolgálhat, hogy sokan a szomszédos Ausztriában dolgoznak, de a megkeresett pénzt – ami a magyar statisztikában nem látszik – itthon költik el.
