Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, az MDF EP-listavezetője arról beszélt szerdán a Nemzetközi Valutaalap képviselőinek, hogy   Magyarországnak feltétlenül szüksége van az IMF-hitelkeret meghosszabbítására - számolt be erről az MTI Washingtonból. Az egyeztetések után Bokros Lajos - aki az IMF-ben John Lipsky első vezérigazgató-helyettessel és Marek Belkával, az európai osztály igazgatójával tárgyalt - elmondta: ebbéli meggyőződését korábban kifejtette Bajnai Gordon miniszterelnöknek is, akinek azt a tanácsot adta, hogy a magyar kormány haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat erről. Utalt arra, hogy az IMF vezetése fogadókésznek mutatkozik az ügyben. (A 80-as években sem volt könnyebb a helyzet, erről Czirják Sándor beszélt lapunknak.)

Bokros szerint a magyarországi állampapírpiac iránti érdeklődés vélhetően nem fog drámai módon javulni jövő márciusban, és az lenne a legrosszabb, ha a választások előtti bizonytalanság egybeesne azzal, hogy éppen lejár az IMF-hitelszerződés. Bokros Lajos elmondta, hogy arra biztatja a Valutaalapot, hogy legyen rugalmas, ha látja, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy legyen egy vészforgatókönyve a vártnál esetleg nagyobb gazdasági visszaesés esetén bevezetendő pótlólagos intézkedésekről, amelyek alátámasztják a kormány eltökéltségét a stabilizáció végrehajtására. (Barroso bizottsági elnök is elismerte ezt a kormányfőnek a minap.)

A kormánynak szerinte ki kell dolgoznia egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha a visszaesés nem 5,5, hanem esetleg 7-8 százalékos lesz. Ez a helyzet a kormány tevékenységétől függetlenül is előállhat, és erre fel kell készülni, hogy a hiányt elfogadható keretek között lehessen tartani, és "ne szálljon el a nemzetközi piacok bizalma". Hangsúlyozta: minden felelős kormánynak kötelessége, hogy akkor is helytálljon, ha külső tényezők negatív hatást gyakorolnak a magyar növekedési potenciálra és növelik a visszaesés mértékét.

A Bokros Lajos által felvetett gondolat nem jó üzenet, ronthatja pozíciónkat - állítja Barcza György. A K and H  Bank vezető elemzője szerint a Magyarország által felvett 20 milliárd euró összegű hitelcsomag feltételei eddig teljesültek. Példaként említette az EU 6,5 milliárd eurós hitelét, amelyet állampapír finanszírozásra kapott Magyarország, s amelyet azért kell igénybe vennie, mert a piacról nem képes finanszírozáshoz jutni. Az Államadósság Kezelő Központ ismét tud értékesíteni állampapírt, igaz még csak kisebb összegekben, a hozamok is stabilizálódtak, sőt lassan csökkennek, s ha az év második felétől a világgazdasági konjunktúra talpra áll, akkor megnőhet a befektetetők étvágya a magyar állampapírok iránt is - tette hozzá.

Amikor Magyarország megkötötte a hitelmegállapodást, akkor az euró forint árfolyama 260-270 volt, s az IMF 290 forinttal számolt, ami most reálisnak tűnik - magyarázta Barcza György, aki úgy látja, hogy a kiigazító lépések és a Bajnai-csomag esélyt ad arra, hogy a fenntartható fejlődés útjára lépjen az ország. A  20 milliárd euró nagyobb részét a fizetési mérleg probléma kezelésére, és a deviza likviditás fenntartására kaptuk, s ezek a célok is megvalósulnak - jelezte a K and H Bank vezető elemzője, utalva arra, hogy javul a fizetési mérleg, a kereskedelmi bankok devizaéhsége oldódik, s a deviza likviditás piaci alapon stabilizálódhat.

Mínusz hat százalék

Barcza György erre az évre a GDP 6,5 százalékos visszaesésével számol, az első negyedévre 5-6 százalékos  csökkenést prognosztizál. Kissé pesszimistább Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint idén 7 százalékkal zsugorodik a GDP, az első negyedévben még ennél is nagyobb ütemben, 8,6 százalékkal. Ezek a prognózisok elsősorban a romló termelési adatok nyomán születtek, a szolgáltatási szektor teljesítményét nehéz előre jelezni, a fogyasztás valószínűleg kevésbé esik vissza, mint azt korábban várni lehetett, hiszen a kiskereskedelmi forgalom az év első két hónapjában csupán 3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - tette hozzá.

Kondrát Zsolt egyetért Bokros Lajossal, hogy felvethető az IMF-kölcsön meghosszabbítása, véleménye szerint nem célszerű a már bejelentetteken felül további kiigazító lépéseket tenni, mert azok tovább mélyíthetik a gazdasági recessziót. Ha a gazdaság visszaesése a kormány által várt 5,5-6 százaléknál nagyobb lesz, akkor a további kiadáscsökkentés helyett az IMF-nél felvethető a hiánycél kismértékű enyhítése - fogalmazott az MKB Bank vezető elemzője, aki felhozta  a lettországi példát, ahol 30 százalékos kiadáscsökkentés ellenére sem képesek tartani a valutaalap által kitűzött hiányt, ezért módosítottak a hiánycélon.

Az euró a megoldás

Magyarországnak nincs meg a hitelessége ahhoz, hogy további időt kérjen a piacoktól, ezért elkerülendő a 3 százalékos hiánycél módosítása - állítja Barcza György. A  K and H Bank vezető elemzője szerint "tegyünk meg mindent, amit meg kell tennünk, s ne keressük a kiskapukat". Magyarországnak szüksége van az euró minél gyorsabb bevezetésére, s ehhez tartani kell a 3 százalékos hiányt, miként az inflációt sem szabad szabadjára engedni - figyelmeztetett Barcza György, aki 25 százalékos áfa-kulcstól az infláció felgyorsulását várja.