Magyarországon a bevásárlóközpontok előfutárai a hetvenes-nyolcvanas évek között jelentek meg. Ekkor épültek az első, a szakemberek által „kvázi” bevásárlóközpontként emlegetett Flórián, valamint Sugár Üzletközpontok, melyek ugyan még nem rendelkeztek a későbbi gigantikus létesítmények korszerű jellemzőivel, a korábban megszokott kereskedelmi egységekhez képest jóval szélesebb termékválasztékot és szolgáltatást kínáltak.

A kilencvenes évek közepétől aztán – a közép- és kelet-európai régió első bevásárló- és szórakoztató létesítményének, a több mint 40 ezer négyzetméteres Duna Plazának 1996-os megnyitásával – a magyar fővárosban elindult az igazi bevásárló centrumok térhódítása. – mondja Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) főtitkára. A Duna Plaza átadását hamarosan újabb két nagy alapterületű, és az adott terület bevásárló szokásait alaposan átalakító létesítmény, a Pólus Center (52 ezer négyzetméter) és az Europark (32 ezer négyzetméter) követte, majd 1997 decemberében Csepelen nettó 20 ezer négyzetméteren megnyílt a Csepel Plaza is, melyet gyors ütemben követett több, kisebb-nagyobb méretű létesítmény. Közéjük tartozik a Budapest három külső gyűrűjében átadott három Metro hipermarket, a főváros nyugati oldalán fekvő Törökbálinton megnyíló Cora, az óbudai Új udvar, s a XI. kerületi Gazdagrét kereskedelmi ellátottságát javító Eleven Center.

A fejlesztésekből a belső budai kerületek sem maradtak ki, annak ellenére, hogy némely bevásárlócentrum-beruházás a környezetvédők, illetve a területen lakók tiltakozását is kiváltotta. Ilyen a Rózsakert Shopping Center, valamint a Mammut bevásárlóközpont a II. kerületben (ez utóbbinak azóta már a második üteme is elkészült). Ezeket követte a sorban a Lurdy Ház, az Atlanta Center, s bár 1999-ben valamelyest megtorpant a „megaberuházás-láz”, az 1998-as és 1999-es években összesen közel 200 ezer négyzetméternyi új, korszerű üzletközpont került átadásra, 2002. végére pedig a fővárosi területek nagysága – az MBSZ adatai szerint -- már megközelítette a 700 ezer négyzetméteres nagyságot, országosan pedig meghaladta az 1 millió 300 ezer négyzetmétert.

1999-től 2002 végéig került egyebek mellett piacra például a XXII. kerületi Campona, a Shopping Center, az Eurocenter, az ECE Árkád, további új területtel bővült az Europark, és ezen idő alatt olyan egyedi fejlesztések fejeződtek be, mint a MOM park (amely egy egész, újonnan felépített városrészen belül valósítja meg a kereskedelmi és szórakoztató központot), és a kétségtelenül minden idők legnagyobb fővárosi beruházása: az 1999-ben átadott Westend City.



Vidéken is terjeszkednek

Hasonló látványos fejlődés indult el vidéken is, ahol az elmúlt években a 19 megyében sorra nyíltak meg a bevásárlóközpontok, közte plazák, centerek és egyteres, több ezer négyzetméteres hipermarketek, s ez a terület az előzetes adatok szerint mintegy 260 ezer (országos adat) négyzetméterrel növekszik 2003. folyamán. A tervek szerint közép-európa legnagyobb ingatlanfejlesztő cége, az izraeli Plaza Centers – amely eddig nálunk 15 hasonló épületet adott át -- például Veszprémben építi újabb létesítményét, az ECE Pécsett adja át rövidesen bevásárlócentrumát, ami mellé további kettőt tervez, a Tesco-nak pedig a közelmúltban készült el 27. hazai hipermarketje.

A vidéki kereskedelmi létesítmények között egyébként az említettek mellett éppúgy megtalálhatók a főváros környékén már megtelepedett Auchan, Cora, Metro, Interspar hipermarketek, mint a nagyobb szakáruházak, mint például az OBI, Praktiker, Brico, Baumax.



Szakáruházláncok

A nagykereskedelmi és barkácsáruházak ugyancsak gyors hazai elterjedésére jó példa, hogy a háztartási berendezésekkel és elektronikával foglalkozó angol Dixons például az elmúlt évben már három Electroworld, a német Sconto két nagy áruházat nyitott meg, a svéd IKEA jelentős területtel növelte Örs vezér téri létesítményét, a KIKA pedig a Törökbálinton átadott áruháza mellett egy szinttel növelte Lehel úti épülete befogadóterét, miközben Budaörsön megkezdte egy újabb -- több mint 40 ezer alapterületével az ország legnagyobb lakberendezési áruházának – az építését, amely várhatóan idén ősszel kerül átadásra. Az ún. barkács áruházláncok sorában az országban 12 áruházzal jelen lévő Baumax az elkövetkező három évben újabb hét magyarországi létesítmény megvalósítását tervezi, a Praktiker pedig a tavasszal adta át 14-ik áruházát.



A bevásárlóközpontok legfőbb adatai

Bár gazdaságkutatók állítják, hogy a kereskedelemi létesítmények korábbi dinamikus beruházási üteme lelassul az elkövetkező esztendőkben, a hipermarketek száma várhatóan tovább növekszik. A bevásárlóközpontok további terjedésének ugyanis egyelőre gátat szabhat, hogy a fizetőképes vásárlói réteg tovább már nemigen bővül, amíg pénzügyileg nem erősödik fel a magyar társadalom.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége adatai szerint egyébként jelenleg 45 bevásárlóközpont és 55 hipermarket működik az országban. (Ezeket a hipermarketeket azért sorolják a bevásárlóközpontok közé, mert igaz ugyan, hogy a legnagyobb területet a hipermarketek foglalják el ezekben a központokban, azonban emellett már számos, gyakran 60-70, más kisebb üzlet is megtalálható.) A 100 bevásárlóközpont és hipermarket – melyek beruházási értéke közel 253 milliárd forint -- majd 2 millió négyzetméteres eladótérrel rendelkezik: ebből a bevásárlóközpontoké 1,3 millió, míg a hipermarketeké 700 ezer négyzetméter. A bevásárlóközpont és hipermarketek részesedése a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból mintegy 15,5 %-ot tesz ki.



A bevásárlóközpont definíciója

A bevásárlóközpontok definiálása Európában és a tengerentúli országokban – ahol már régóta meghonosodtak -- sem egységes, ezért nálunk a gazdasági tárca és a MBSZ szakemberei két éve ismérveket fogalmaztak meg

a Magyarországon alkalmazandó bevásárlóközpont fogalomra. Eszerint:

--A bevásárlóközpont olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett, épített, közösen üzemeltetett és működtetett komplexum, egy adott vonzáskörzet ellátására szolgáló, különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató létesítmények szerves egysége. A hasonló létesítmények alapvetően kiskereskedelmi célt szolgálnak, de bennük egyéb szolgáltató (pl. vendéglátó) és a szabadidő eltöltését szolgáló szórakoztató (pl. mozi, jégpálya) egységek is helyet kaphatnak.

--A bevásárlóközpont bérlői között van általában egy (vagy néhány) nagy üzlet (hipermarket vagy szakáruház), amely a központi szerepet játssza és vonzza a többi kiskereskedőt, valamint szolgáltató és/vagy szórakoztató egységet.

--Nem tartozik a bevásárlóközpontok sorába az önmagában üzemelő nagy alapterületű hipermarket, vagy szakáruház, illetve az olyan létesítmény, amely csak néhány, az alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző, kisebb alapterületű kiskereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató egységet fogad be falai közé (pl. IKEA, Domus, Interspar).

--A bevásárlóközpontok jelentős része az autós bevásárlásra épít, így a parkoló területek mérete az épületben megtalálható üzletek típusától és alapterületétől is függ.

--A bevásárlóközpont alapterülete alatt nem az összes beépített alapterület, hanem a nagyközönség által látogatható hasznos alapterület összessége értendő, amelybe nem tartozik bele a szállodák, valamint a nagyközönség által nem látogatható irodák, raktárak alapterülete.

Keretbe!

A KSH adatai szerint az idei év első negyedévében 97 milliárd forinttal többet költött a hazai lakosság élelmiszerre, ruhára és egyéb fogyasztási cikkre, mint 2002. hasonló időszakában. Ez a tavalyi esztendőhöz képest mintegy 9,9%-os kiskereskedelmi forgalomnövekedést jelent. A fogyasztáson belül az élelmiszer-áruházak forgalma átlagban 11,3%-kal emelkedett, ezen belül azonban a hipermarketek a kisebb boltok kárára nagyobb arányban tudták növelni termékeladásaikat. Ennél is kedvezőbben alakult a gépkocsi- és ruházati termékek forgalma: az autó- és ruházaticikk-kereskedők közel 20-20%-kal magasabb forgalmat könyvelhettek el, mint a tavalyi év első három hónapjában.