Éppen ezért a kamatemelkedés valódi hatását nem százalékpontokban érdemes nézni, hanem úgy, hogy mit jelent a mindennapokban. Ugyanaz a lakás, ugyanaz a hitelösszeg, ugyanaz a futamidő, mégis érezhetően magasabb havi teher. Sok vevőnél ez már azt is befolyásolhatja, hogy belefér-e a kiszemelt ingatlan, vagy inkább kisebb hitelben, több önerőben, esetleg olcsóbb lakásban kell gondolkodni.

Nem mindenkit érint ugyanúgy

Fontos, hogy ez a folyamat leginkább azokat érinti közvetlenül, akik most keresnek lakáshitelt, vagy a közeljövőben szeretnének szerződni. A korábban hosszabb időre fixált konstrukcióknál a törlesztő nem mozog együtt naponta a piaci kamatokkal, hiszen a kamatperiódus épp azt a célt szolgálja, hogy egy meghatározott időre kiszámítható maradjon a havi fizetnivaló.

A Bankmonitor szakértői egy példán keresztül is bemutatják a meglévő kölcsönnel rendelkezők helyzetet. Annak a személynek csak 8 év múlva módosulhat a hitel kamata, törlesztőrészlete, aki 2 év vett vel egy 10 évig fix kamatozású hitelt. Ez a változás pedig majd a 8 év múlva érvényes piaci környezet alapján fog lezajlani. Nem fog számítani, hogy addig mennyi pénzügyi válság tombolt, majd csendesedett el.

A történetnek persze van másik oldala is: a magasabb kamatkörnyezet nemcsak a hitelpiacon fontos, hanem a megtakarítási kamatok is emelkednek. Ez azonban aligha vigasztalja azt, aki most szeretne ingatlant venni. Neki a legfontosabb kérdés most az, hogy mennyibe kerül majd havonta ugyanaz a hitel.

Mit tehet most az, aki lakásvásárláson gondolkodik?

A legrosszabb stratégia ilyenkor az, ha valaki csak besétál az első bankfiókba, meghallgat egy ajánlatot, és abból próbál következtetni a teljes piacra. Egy emelkedő kamatkörnyezetben különösen sokat számíthat, hogy melyik bank milyen gyorsan áraz át, hol van éppen akció, melyik pénzintézet milyen egyedi kedvezményt ad, és hogy az adott ügyfél jövedelmére, hitelösszegére, futamidejére melyik konstrukció a legjobb.