A növekedés beindítása érdekében azonban az EU-nak és a tagállamoknak sürgős lépéseket kell tennie az alábbi kihívásokat tartogató területeken: beruházások, a finanszírozáshoz való hozzáférés, közigazgatás, külföldi piacokra jutás, innováció, továbbá energiaárak.
Ferdinando Nelli Feroci európai ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképp nyilatkozott: „Nagyra értékelem az ipar versenyképességének növelése érdekében eddig tett erőfeszítéseit, ugyanakkor még bőven marad teendőnk. Ha orvosoljuk a problémákat és fokozzuk a befektetéseket, megszüntetjük a finanszírozáshoz való hozzáférés korlátozását, letörjük a magas energiaárakat és hatékonyabbá tesszük a közigazgatást, erősebb versenypozícióba hozzuk vállalkozásainkat és a kkv-kat a globális piacon.”.
Az egyes tagállamok versenyképessége igen eltérő képet mutat
A tagállamok teljesítménye és eredményeinek javulása vagy romlása alapján négy csoportot különböztethetünk meg:
- Az első csoportba tartoznak a magas és egyre javuló versenyképességű országok: Hollandia, Németország, Dánia és Írország.
- Magas, ugyanakkor stagnáló vagy csökkenő versenyképességű országok: Belgium, Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és Finnország.
- Szerény, ámbár javuló tendenciát mutató versenyképességű országok: Észtország, Litvánia, Spanyolország, Lettország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Görögország.
- Szerény és stagnáló vagy csökkenő versenyképességű országok: Szlovénia, Bulgária, Horvátország, Málta és Ciprus.
Az uniós feldolgozóipar töretlen sikere az alábbi erősségeiben rejlik: magasan kvalifikált munkaerő, az exportált áruk magas belföldi tartalma, valamint a komplex és minőségi termékekhez kapcsolódó komparatív előnyök. A tagállamok a válság 2008-as kezdete óta számos, a versenyképesség fokozását szolgáló intézkedést fogadtak el.
Az adatok elemzése alapján mindkét jelentés arra a következtetésre jutott, hogy meg kell fontolni a szakpolitikai fellépés lehetőségét a következő területeken.
- Valamennyi ágazatban további beruházásokra van szükség, mert csak így biztosítható az európai ipar versenyképessége.
- Ugyanolyan pénzügyi teljesítményt mutató vállalkozások közül a kis vagy újonnan alapított vállalkozások nehezebben jutnak banki hitelhez. Mindez rávilágít arra, hogy a banki kölcsönök piaca nem működik hatékonyan. (A kisvállalkozások jelentős része számára vonzó lehetőség az MNB Növekedési Hitel Programja. A leköthető keretet ráadásul megemelték nemrég. A Piac&Profit szakértője szerint amelyik cég kapni szeretne belőle, annak nincs vesztegetni való ideje! Elmondjuk, miért kell sietni.)
- A versenyképességet a hatékonyabb innováció, a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítása és a magasan képzett munkaerő alkalmazása serkenti.
- A vállalkozások versenyképessége akkor növekszik, ha a rájuk háruló költségek mellett a közigazgatási ügyek kiszámíthatatlansága is csökken. A közigazgatás hatékonyságának fokozásával megszaporodnak a gyorsan növekedő vállalkozások, különösen pénzügyi forgalmuk révén. A vállalkozások növekedését főleg az idő- és költségigényes adószabályok, a korrupció és a kevéssé hatékony igazságszolgáltatási rendszer gátolja. A legtöbb tagállamnak mindemellett jobban ügyelnie kell arra, hogy az egyéb területeken hozott szabályok és jogszabályok milyen hatással lesznek a versenyképességre.
- A kkv-knek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a nemzetközi porondra léphessenek. (Akár az orosz orosz embargót is lehet lehetőségként tekinteni.)A kisebb és fiatalabb cégek jelenleg kevesebb eséllyel jutnak be a külföldi piacokra és tesznek szert az ebből származó haszonra. A kisvállalkozások exporttevékenységének kiterjesztését jelentősen segítik azok a vállalkozói környezetre vonatkozó politikák, amelyek a tőkéhez való hozzájutásra, az innovációt támogató készségekre és a termelékenység fokozását szolgáló intézkedésekre összpontosítanak.
- Negatív hatást gyakorolnak a versenyképességre a többi gazdasághoz képest magasabb uniós villamosenergia- és gázárak. Az energiahatékonyság terén tett előrelépések azonban nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni az áremelkedések hatását. A versenyképes energiaárakhoz hatékony villamosenergia-piacra és változatos energiaforrásokra van szükség.
A jelentés eredményeit mind uniós mind nemzeti szinten felhasználják a tényeken alapuló döntéshozatalban. A 2014. szeptember 25–26-án ülésező Versenyképességi Tanács is megvitatja a jelentésekben foglaltakat, amelyeket az európai szemeszter keretében a tagállamok költségvetési és strukturális reformra vonatkozó politikáiról szóló tanácsi ajánlások is tükröznek majd.
