A hazai villamosenergia-termelés és -rendszer sajátosságai miatt időszakosan áramból jelentős importra szorulunk. 2025-ben a teljes magyar áramfogyasztás 37 százaléka importból jött, míg a kivitel a teljes hazai fogyasztás 23 százalékát tette ki. A belföldön felhasznált áram közel kétharmadát (63 százalék) adták a hazai erőművek, a fennmaradó részt az import fedezte. A villamosenergia esetén azonban fontos hozzátenni, hogy a hazai áramimport a villamosenergia ár legmagasabb szakaszában összpontosul, míg villamosenergia exportunk a naperőművek megugró termelése miatt akkor emelkedik, amikor az árak jellemzően alacsonyak.

Átlagos napi villamosenergia árprofil szezononként (euró/MWh)

Az esti és reggeli árcsúcsok kialakulásában kulcsszerepet játszik a földgáz. A villamosenergia-piacon az órás árat a kereslet kielégítéséhez még szükséges legdrágább termelőegység, az úgynevezett határerőmű költsége határozza meg, ami a csúcsidőszakokban, amikor a napenergia-termelés kiesik és a magyar rendszer importra szorul, jellemzően egy gázerőmű. Az esti 150 euró/MWh körüli árszint így jelentős részben a földgáz és a CO2-kvóta árát tükrözi, mivel a hazai áramárak szorosan követik az európai gázpiac alakulását.

A villamosenergiapiac volatilitását és a bizonytalan árkörnyezetet tovább fokozza, hogy az Európai Unió energiaintenzív ágazatai átlagosan több mint kétszeres áramárat fizetnek, mint az amerikai, és közel 50 százalékkal magasabbat, mint a kínai versenytársaik. A hálózati problémák miatt fellépő hazai felár tehát azt eredményezi, hogy a magyar rendszer ehhez a versenyhátrányt jelentő európai átlaghoz képest is jelentősen drágábbá válik. Ezt mutatja az is, hogy 2016-tól számolva az összes kereskedési nap 85 százalékban a magyar napi átlag áramár meghaladta a német árat és olykor 100-150 eurós átlagos eltérés is tapasztalható a két piacon. (Az ár eltérés másik oka a keresztfinanszírozás: a rezsicsökkentett lakossági áramárak támogatása.)