Az Erste adatai szerint a bankkártyás és az átutalásos csalásoknál is más-más módszerek dominálnak. A bankkártyás visszaéléseknél látványos fordulat történt az utóbbi években: míg alig néhány éve még tízből kilenc eset a kártyaadat-szerzéshez kapcsolódott, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat aránya volt ilyen mértékű. Az átutalásos csalásoknál ezzel szemben, ahogy korábban, úgy most is a pszichológiai manipuláció a leggyakoribb elkövetési mód. Számát tekintve ugyan a kártyás visszaélésekből jóval több van, az átutalásos csalási próbálkozások átlagos összege azonban jóval magasabb.

A bűnözők korábban elsősorban a pénzügyi rendszerek gyenge pontjait keresték: például bankautomatákra vagy fizetési terminálokra szerelt eszközökkel szerezték meg a kártyaadatokat, vagy kereskedők rendszereit törték fel. Mára azonban megváltozott a helyzet: a csalók egyre inkább közvetlenül az ügyfeleket próbálják megtéveszteni, hogy így jussanak hozzá a pénzükhöz. A bűnözők egyre hitelesebbnek tűnő üzenetekkel, klónozott és álweboldalakkal, pszichológiai nyomásgyakorlással sőt, a mesterséges intelligencia felhasználásával próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy maguk adják át az adataikat, vagy hagyjanak jóvá csalárd tranzakciót.

Folyamatosan változnak a bűnözők módszerei

Az Ersténél az első hat hónapban a csalók közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség több mint 60 százaléka. Még gyorsabban nő az összeg, amit megpróbáltak ellopni a csalók: az első fél évben közel 7 milliárd forintra pályáztak – ez a tavalyi egész éves összeg több mint 80 százaléka. A bank az első hat hónapban a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát akadályozta meg sikeresen, és ezzel az ügyfeleknek csaknem 6 milliárd forintot takarított meg.