Egyik korosztály sem dőlhet hátra azzal, hogy őt úgysem tudják átverni. A csalók tudatosan alakítják a történeteiket az áldozatokhoz, és más-más eszközökkel próbálkoznak. Az idősebbeknél egyes távoli hozzáférésre épülő módszerek lehetnek különösen veszélyesek, a fiatalabb vagy aktív online felhasználóknál pedig például a hamis webshopok, befektetési ajánlatok vagy közösségi médiás megkeresések jelenthetnek kockázatot.

A legfontosabb védelem: álljunk meg egy pillanatra

Az Erste évek óta fejleszti saját, valós idejű megfigyelőrendszerét, amely az utalásokat folyamatosan figyeli, és a csalások többségét már időben kiszűri. Emellett a bank az elsők között csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, amely fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat, tovább gyarapítva a banki csalásmegelőzési eszközöket. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban az Erste tavaly bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi utalási limiteket is, amely már rövidtávon csökkentette a csalók által okozott károkat. Az Erste digitális platformja, George április óta push üzenetben értesíti az ügyfeleket, amikor az Erste munkatársa keresi őket – így meggyőződhetnek róla, hogy tényleg a banktól keresik. A megerősítés titkosított, belső banki csatornán érkezik, vagyis nem emailben, nem SMS-ben, így a csalók nem tudják lemásolni.

A csalások elleni védekezésben a bank technológiai védelme mellett az ügyfeleknek is fontos szerepük van abban, hogy felismerjék a gyanús helyzeteket. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy senkinek ne adjuk meg telefonon vagy üzenetben a banki azonosítóinkat, jelszavunkat vagy egyszer használatos kódjainkat; ne telepítsünk ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot; és ne hagyjunk jóvá olyan tranzakciót, amit nem mi kezdeményeztünk. Ha egy megkeresés sürgetőnek, fenyegetőnek vagy szokatlannak tűnik, érdemes megszakítani a kommunikációt, és a bankot a hivatalos elérhetőségein keresni.