A bűnözők ma már egyre kevésbé a fizetési rendszerek gyenge pontjait keresik, sokkal inkább magukat az ügyfeleket próbálják megtéveszteni – ráadásul folyamatosan újabb trükkökkel. Az Erste idei adatai szerint a bankkártyák esetében elsősorban az adathalászattal, míg az átutalásos csalásoknál pszichológiai manipulációval próbálkoznak. A technológiai védelem mellett ezért legalább ilyen fontos a tudatosság: nem elég egyszer megtanulni, mire kell figyelni, az újabb trükköket is fel kell ismerni. Az Erste az első hat hónapban a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát akadályozta meg sikeresen, és ezzel az ügyfeleknek csaknem 6 milliárd forintot takarított meg.
„A csalók egyik legerősebb fegyvere a sürgetés: azt akarják, hogy ne legyen időnk gondolkodni vagy ellenőrizni, mi történik. Ilyenkor éppen az a legjobb, ha megállunk egy pillanatra. Ha valaki azt mondja, hogy azonnal cselekednünk kell, az már önmagában ok arra, hogy óvatosak legyünk, és ellenőrizzük, valóban azzal beszélünk-e, akinek mondja magát. Ez az egy-két perc sokszor elég lehet ahhoz, hogy felismerjük a csalást” – emelte ki Kósa Anna.
