Az elmúlt évek leggyorsabban bővülő forrása a napenergia: éves termelése a 2020-as 2459 gigawattóráról 2025-re 10 721 gigawattórára, vagyis több mint négyszeresére nőtt, így 2025-ben már a teljes termelés 27 százalékát adta. A gyors bővülést ugyanakkor nem követte a tárolókapacitás kiépülése, ami erős áringadozásokhoz vezethet és a napenergia hatékonyságát ronthatja. A szélenergia részaránya 2025-ben mindössze 1,5 százalék volt, mivel a beépített kapacitás 2016 óta jelentősen nem változott. A kormány 2026-ban hirdetett programja szerint a 2026 és 2030 közötti pályázatokon legalább 4000 MW új szélerőművi hálózati csatlakozási kapacitást osztanak ki. Az első, 700 MW-os kör csatlakozási határidői alapján a szélenergia részarányának érdemi növekedése azonban inkább az évtized végétől várható.
A magyar villamosenergiatermelés energiafajták szerint, 2010-2025 (GWh)
A magyar gazdaság mindhárom fő energiaforrásból (villamosenergia, földgáz, kőolaj) jelentős mértékben importra szorul, ami tartós nyomást gyakorol a hazai folyó fizetési mérlegre. A 2022-es energiaválság kiugró egyenlegromlást okozott. 2022-ben összesen több mint 11,6 milliárd euróval volt nagyobb az energiaegyenleg deficitje, mint a korábbi évek jellemző értéke (mint például a 2018-as). Habár az energiaárak mérséklődésével ez energiaegyenleg deficitje enyhült a jelentős egyenlegrontó negatív tényező azóta sem változott.
Folyó fizetési mérleg és energiaegyenleg, 2017-2026 (millió euró)
