A gyümölcsöt egyébként elsősorban továbbra is az élelmiszeripar használja fel: ételszínezékként különféle italok és ételek festésére alkalmazzák. A tavalyi magas árak miatt azonban a gyártók egy része alternatív színező anyagok (például fekete répa, fekete berkenye) felé fordult, a bodzasűrítmény ilyenkor akár véglegesen is kikerülhet a receptúrából. Aki pedig nem tudta kiváltani a bodzát, az is igyekezett a tavalyinál olcsóbb beszerzési forrásokat találni, erre a célra pedig az ukrán és a hazai vadbodza bőven a rendelkezésükre állt idén.

A felvásárlási árak bezuhanása érzékeny időszakban éri a bodzatermelőket, akiknek a megtérülési mutatóit amúgy is jelentősen rontotta a kapcsolódó költségek idei megugrása. „A bodzapiac bizonytalansága, a hektikus ármozgások miatti magas kockázat, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása a vízigényes bodzaültetvényekre várhatóan csökkenteni fogja a bodzatermő területek nagyságát Magyarországon. Ez a folyamat az évtized közepére akár fel is gyorsulhat az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások jelenlegi szakaszának kifutását követően" – figyelmeztet Csizmadia György.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint évek óta mintegy 15-16 ezer tonna bodzát szüretelnek, a mintegy 5500 hektárnyi nyilvántartott termőterületen kívül számottevő a vadon termő bodza részaránya a teljes felvásárlási mennyiségben. (agroinform.hu)