Az MNNSZ szerint különösen ellentmondásos, hogy a rendszerszintű szolgáltatásra lekötött energiatárolót a felhasználó saját terhelési profiljának kiegyenlítésére nem használhatja, mivel a rendelkezésre állást folyamatosan biztosítani kell. Így a fogyasztás helyén nem jön létre az a rugalmasság, amely aszály és hőségterhelés idején a rendszer legkevésbé vízigényes tartaléka lehetne.

„A mostani helyzet nem az időjárás következménye, hanem egy szabályozási döntéssorozat következménye. 2024-ben a piac saját forrásból, támogatás nélkül épített volna 10 GW megújuló és tárolókapacitást, a háztartások pedig 132 ezer igénnyel jelezték, hogy készek energiatárolót telepíteni. Ha ez a kapacitás ma állna, az esti importcsúcs és a mostani fogyasztás-visszafogási kényszer lényegesen kisebb lenne.”

„Az energiatárolás és a napenergia nem igényel hűtővizet – éppen ezért a vízhiány elleni védekezés eszköze, nem pedig a probléma része. A következő kapacitáskiosztási pályázatoknál a kiszámíthatóság, a diszkriminációmentesség és a tárolási kapacitások egyidejű befogadása nem szakmai preferencia, hanem ellátásbiztonsági kérdés.” (Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke)

A számok

2400 MW – kiesés a paksi leállással és a Dunamenti Erőmű hibás egységével

10 GW – elutasított megújuló és energiatároló kapacitás a 2024-es II. kapacitástenderen

4000–10 000 Mrd Ft – az elmaradt beruházás becsült értéke, jórészt piaci működőtőke