A július 30-án bejelentésre került, hogy a Duna rekordalacsony, Paksnál mínusz 121 centiméteres vízállása miatt a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkja leáll. Ez az erőmű 44 éves történetében az első ilyen esemény, és körülbelül 2000 MW kiesést jelent a hazai villamosenergia-rendszerből. A hiányt tovább növelte, hogy műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű egyik egysége is kiesett, további körülbelül 400 MW-tal. A kiesés rövid távon importból pótolható, a kormányzati tájékoztatás szerint azonban a következő napokban összehangolt intézkedésekre és a fogyasztás ütemezett visszafogására is szükség lehet.
Fotó: MTI
A 2024-es kapacitáskiosztási döntés
A Vet. 35. § (8) bekezdése szerinti, 2023. november 30-án indult egyedi eljárásban – a köznyelvben II. kapacitástender – a piaci szereplők 10 GW-ot meghaladó csatlakozási igényt nyújtottak be nap- és szélerőművekre, valamint nagy teljesítményű akkumulátoros energiatárolókra. A beruházók a benchmark beruházási érték alapján számított igénybejelentési biztosíték egy részét be is fizették. Az igényeket a 2024. március 6-án kihirdetett, 54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet zárta ki: a rendelet elutasítást írt elő, ha a legkorábbi tényleges csatlakozási időpont a 2030-at követő év, és a szélenergia területén kizárólag egyetlen, együttesen legalább 670 MW-os, egy hálózati csomópontra koncentrált fejlesztést tett lehetővé. Ez a konstrukció a kis- és közepes fejlesztőket kizárta.