Az MNNSZ számítása szerint a portfólió 4000–10 000 milliárd forint értékű, jórészt piaci működőtőke-befektetés volt, állami támogatás igénye nélkül, és évi 31,6–34,2 TWh megújuló villamos energiát termelhetett volna – ez fedezte volna Magyarország teljes éves villamosenergia-importját. A rendelet jogalapját adó veszélyhelyzet 2026. május 14-én megszűnt, a kapacitáskiosztás pedig visszatért a Vet. és a 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet szerinti pályázati rendbe – a két év alatt elmaradt kapacitást azonban ez nem pótolja.

A lakossági és a saját célú termelés visszafogása

A decentralizált kapacitások fejlesztése hasonló okokból lassult le. A hálózati visszatáplálás 2022-es felfüggesztése után az új belépők számára a szaldóelszámolás is megszűnt: 2024. január 1-jétől a bruttóelszámolásban a visszatáplált villamos energiáért az egyetemes szolgáltatók területenként 4,39–5,25 Ft/kWh átvételi árat fizetnek, miközben a hálózatból vételezett energia teljes egészében kiszámlázásra kerül. A 100 milliárd forintos keretösszegű Otthoni Energiatároló Program második ütemét 2026 márciusában – még a megnyitása előtt – határozatlan időre felfüggesztették, miután az első szakaszra 132 ezer támogatási igény érkezett. A saját célra termelő (SCT) erőműveket pedig a MAVIR Üzemi Szabályzatának 28. és 29. számú módosítása alapján akkor is aFRR-akkreditációs és aggregátori kötelezettség, 200 kW felett kötelező távolról szabályozható inverter terheli, ha egyáltalán nem táplálnak a hálózatba.