Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a felzárkózási kísérlet egy olyan pozícióból indult, ahonnan a kiemelkedő drágulás is csak néhány tízezer forintot jelentett évente, négyzetméterenként.

A megyeszékhelyek átlagárainak abszolút listáját ma is Salgótarján zárja 188 ezer forintos átlagos négyzetméterárával, ami kevesebb, mint harmada a már említett veszprémi tarifának. Ebből az összevetésből érdemes még külön kiemelni a második legdrágábbat, Debrecent. Az ottani mintegy 605 ezer forint/m2 ugyancsak már „fővárosi szintű”, három kerület árszínvonalát is meghaladja.

A megyék közötti éves drágulási versenyt Baranya nyerte 39 százalékkal, nyomában a 30 százalékot ugyancsak felülmúló Komárom-Esztergommal és Csongrád-Csanáddal. A tempót legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg tartotta a 18 százalékos átlagár-növekedésével, míg Tolnában egyedüliként csökkent az eladott ingatlanok árszínvonala, aminek nagyrészt technikai jellegű oka van, ugyanis tavaly itt több új lakóprojekt lakásainak eladása emelte kivételesen nagy ütemben az átlagárat.

Az abszolút árakat tekintve nincs nagy meglepetés, Somogy immár harmadik éve a legdrágább, jelenleg 578 ezer forint/m2 átlagárral. Közvetlenül utána is csak egy helycsere az újdonság: Hajdú-Bihar megelőzte Pest megyét, majd Győr-Moson-Sopron következik, s mindhárman elérik a félmilliós négyzetméterárat.

Az elemzés  a járások között 40 olyat azonosított, amelyekben az év első háromnegyedében meghaladta a félmillió forintot az átlagos egységár. Zömmel fővárosi kerületek, valamint Pest megyei, illetve Balaton-parti járások érték ezt el. Rajtuk kívül bekerült a legdrágábbak közé a Gárdonyi, a Debreceni, a Veszprémi, a Győri, a Székesfehérvári, a Soproni, a Szegedi és a Tatai járás is. A vidék abszolút csúcstartói a Fonyódi, a Siófoki és a Balatonfüredi járások, melyekben a vizsgált időszakban átlagosan 790–890 ezer forintot adtak egy négyzetméterért.