Lassult az ingatlanpiac tavalyhoz képest
A kereslet ugyanakkor már visszafogottabb képet mutat. Míg 2025-ben mintegy 147 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, addig 2026 első félévében 32 456 adásvételt regisztráltak, ami 10 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Az MBH Elemzési Centrum előrejelzése alapján idén 118-125 ezer tranzakció jöhet létre.
Az árak emelkedése szintén lassul. Az MNB lakásárindexe szerint az éves nominális lakásár-növekedés üteme 17,8 százalékról 12,3 százalékra mérséklődött 2026 második negyedévére, miközben negyedéves alapon 1,1 százalékos korrekció következett be.
„Továbbra is számítunk lakásár-emelkedésre, de a tavalyi 23,5 százalékos növekedési ütem megismétlődésére már nem. Országosan 8-13 százalékos drágulást várunk, miközben jelentős területi különbségek maradhatnak fenn: Budapesten és az agglomerációban mérsékeltebb, több vidéki térségben ennél erőteljesebb áremelkedésre számítunk” – emelte ki Horti Flóra.
Csúcsokat ostromolhat a hitelezés
A finanszírozási oldal továbbra is a piac egyik legerősebb motorja. Az első hat hónapban 1 578 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú hitelszerződéseket, ami 94,8 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az elemzők szerint az új lakáscélú hitelszerződések volumene 2026-ban meghaladhatja a 2 700 milliárd forintot, miközben a lakáscélú hitelállomány 25-28 százalékkal bővülhet.
Az albérletpiacon ezzel párhuzamosan mérséklődik a dinamika. A KSH-Ingatlan.com lakbérindex szerint júliusban országosan 5 százalékkal, Budapesten 5,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak éves összevetésben. A fővárosban a medián lakbér elérte a 260 ezer forintot, míg a vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecen számít a legdrágább piacnak.
