Az ezüst árrobbanásának két fő oka van. Egyrészt az aranyhoz hasonlóan az ezüst is nemesfém, amit a világ jelentős részén, például Indiában nagy volumenben használnak megtakarításokra. A nemesfémek áremelkedése főleg a bizalmi válságnak tudható be. Egyre kisebb a hit a belső érték nélküli devizák irányába, hogy ezek tartani tudják reál értéküket bankbetét vagy kötvény formájában. A hatalmas felhalmozott állam- és privát adósságokat ugyanis csak elinflálás révén lehet visszafizetni. A várható negatív reálkamatok azonban erodálják ezen befektetések értékállóságát.

Az ezüst másik fő hajtóereje az ipari kereslet. Mint a lenti táblázatban is jól látszik, az ezüst kereslete 2020 óta meghaladja a bányák kínálatát és az újrafeldolgozásból származó ezüst mennyiségét. Ennek fő oka a mintegy 680 millió tonna körüli ipari kereslet, ami 32 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Az ipari kereslet fő hajtóereje a fotovoltatikus cellák gyártása, de egyre inkább előtérbe kerül az ezüst hadiipari felhasználása is. Az ezüst kiváló áramvezető és tükröződési tulajdonságokkal bír.

A mostani áremelkedésnek várhatóan nincs még vége. A nemesfém az 1980-as évek elején reálértékben már volt a mostani árszintnél magasabban is. Ha az azóta fennálló, USA dollárban számított fogyasztói inflációt tekintjük, az ezüst valahol 100 dollár feletti szinten lenne reálértékben is a csúcson. Egyelőre nem látszik törés a felhasználási trendekben sem, bár 2025 már nem hozott érdemben jelentős ipari keresletbővülést. De a hadiipar felfutása, illetve a kínálat stagnálása valószínűsíti, hogy a kereslet-kínálat közti évi 150 millió uncia különbség továbbra is évekig fenn fog maradni. Ez pedig elég hajtóerő lesz akár egy új reálértékben számolt csúcs eléréséhez is. (Erstemarket)