Beszélgetésünket azzal a témával kezdtük, amit már régóta vártunk: Magyar Péter ismertette a 2027. évi költségvetés főbb vonalait, majd – immár adásunkat követően, október utolsó munkanapján – Kármán András pénzügyminiszter benyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Tardos Gergely szerint a jövő évi büdzsé jelentős fordulat az utóbbi években benyújtott költségvetésekhez képest, olyan, amely megalapozza, hogy hat-hét év múlva az euró legyen a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon, miután annak bevezetését a Tisza-kormány rögtön a megalakulása után a zászlajára tűzte.
Bár a költségvetés ismeretében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) várhatóan csak december közepére készíti el a jövő évi finanszírozási tervet, azért annak főbb alapelveit az ÁKK vezérigazgatója megosztotta velünk. Például azt, hogy a 2030–32-re kilátásba helyezett euróbevezetés ellenére rövid távon nem változtatnak az adósság 30 százalék körüli devizaarányán. De azt is megtudhattuk, hogy Tardos Gergely és csapata azon fog dolgozni, hogy a Covid után megugrott kamatkiadásokat – amelyek már a GDP 5 százalékát is elérték és bár azóta csökkentek, jelenleg is 4 százalék körüliek – fokozatosan lefaragják, a GDP 2 százalékára. Ami nem lesz könnyű egy olyan világban, amely egyrészt geopolitikai feszültségekkel – orosz-ukrán háború, közel-keleti válság – terhelt, másrészt úszik az adósságokban, amelyek finanszírozása csak magasabb kamattal lehetséges.
