Átszervezi a Külgazdasági Hivatalt a kormány

A Keleti Nyitás politikájának minél erősebb támogatása, illetve a magyar kkv-k exportjának növelése érdekében átszervezi a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) a kormányzat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Azon néhány uniós tagország között vagyunk, amelyek képesek voltak tavaly csökkenteni az államadósság mértékét, a költségvetés hiányát pedig 2 százalék alá szorítottuk. Most már tehát a növekedésre kell koncentrálnunk, és ehhez a keleti nyitás stratégiájának sikeres véghezvitelére van szükség, ezért döntöttünk úgy, hogy a HITA átszervezésre kerül” – jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külgazdasági államtitkára.

Dobos Erzsébet a HITA elnöke és Szijjártó Péter államtitkár - Kép: HITA

A politikus szerint ahhoz, hogy a magyar vállalkozások exportteljesítménye nőhessen, a HITA részéről minden erőforrást erre kell koncentrálni. „A magyar kkv-k alkalmazzák a munkavállalók 75 százalékát, de az exporthoz csak 20 százalékban járulnak hozzá. Azért hogy a részesedésük nagyobb legyen a HITA ügyfélkörét jelentősen növelni kell” hangsúlyozta az államtitkár. Szijjártó kiemelte, hogy mind az Európai Bizottság, mind a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) és független elemzők előrejelzései szerint is idén nem számolhatunk az európai piacok jelentős bővülésével. „Ezért arra kell koncentrálnunk, hogy az uniós piacaink megtartása mellett a keleti, gyorsan bővülő piacokon is jelentős pozíciót harcoljunk ki” – mondta a politikus, aki szerint a legfontosabb régiók között kiemelten kell kezelni a Nyugat-Balkánt, a FÁK országait, a Kaukázus térséghét, a Közel-keletet, Ázsia keleti országait (Kínát, Koreát, Japánt) valamint a dél-amerikai és az afrikai térséget.

„A célunk, hogy öt éven belül a magyar export egyharmada ezekbe a régiókba irányuljon. Másik célkitűzésünk, hogy a kkv-k exportban látható arányát jelentősen növeljük. Ehhez szerkezeti átalakításra volt szükség a HITA-ban” – mondta Szijjártó.

Ennek keretében a hivatal csapatához csatlakozott Bilek Péter mint Hálózatirányítási, Kerekes György Befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettesként. Az államtitkár szerint a HITA Szervezeti Működési Szabályzatát is átalakítják, annak érdekében, hogy a hivatal növelhesse bilaterális kapcsolatainak számát.

Érdemes a kkv-knak keletre kacsintani
Hozzánk, vagy az EU átlagához képest is két-háromszor nagyobb növekedési rátával kecsegtetnek Közép-Ázsia országai. Eddig ismert piacainkon a kereslet stagnál, ezért a magyar kkv-k fejlődéséhez kulcsfontosságú lenne új exportpiacok feltárása. Az ehhez segítséget nyújtó pályázat kerete lassan kimerül, ennek újbóli kiírását szorgalmazzák a piaci szereplők.
„Világosan látni kell, hogy a keleti nyitásban célpontként szereplő országok tekintetében a magánszféra, azaz a vállalati kapcsolatok mellett a gazdaságpolitikai kapcsolatoknak is fejlődnie kell” – mondta Szijjártó Péter. Ezenkívül több régióban fejleszteni kell a diplomáciai képviseleteket, amelyek a magyar cégek számára nyújthatnak támogatást. Ilyen a dél-amerikai, illetve az afrikai régió. Újranyílik majd a chilei illetve a nigériai nagykövetség, a Sao Paolo-ban működő konzulátust pedig főkonzulátussá fejlesztik.

Eredményes évet zárt a HITA

7 tanács, hogy sikeres legyen vállalkozása a külpiacokon
A nemzetközi piacokra nyitott kkv-k sikeresebbek, mint a kizárólag helyi üzleteket kötő társaik – ezt támasztja alá minden kutatás, mutató és statisztika. Nem véletlen, hogy a 2-5 éve alapított kkv-k 82 százaléka jelen van a nemzetközi piacokon, és nyitott a globális innovációkra, állapítja meg egy nemzetközi kutatáson alapuló tanulmány. De átlépni termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal az országhatárt nem olyan egyszerű.
„A tavalyi évben a HITA 1180 millió forintot költött tevékenységeinek finanszírozására. Külön említhető az a 400 millió forintos keret, amely a magyar kkv-k külföldi megjelenését segítette” – mondta Dobos Erzsébet, a HITA elnökasszonya.  „A hagyományos exportfejlesztési eszközökön túl, amelyet a HITA alkalmaz, tavaly számos olyan programot indítottunk, amely a magyar kkv-k exportpiachoz jutását segíti, mint a Kkv Akadémia, vagy a Beszállítói Program.

A tavalyi évben a HITA 567 programot valósított meg mind itthon, mind külföldön, várakozásaink szerint 63,7 millió eurós (mintegy 19 milliárd forintos) exporthoz segítette ezzel a HITA a magyar cégeket. Tavaly a HITA 89 befektetési projektet kezelt, amely 1856 millió eurónyi működő tőkét hozott hazánkba, 33 külföldi vállalat jött Magyarországra, ezek a beruházások 700 millió eurónyi működő tőkebeáramlását jelentik, és 4000 munkahelyet teremtenek. A projektek mintegy fele az elektronika, a járműipar és a gyógyszeripar területén realizálódik. Egyedi kormánydöntéssel 10 projekt kapcsán nyújtott az állam támogatást, mintegy 137 milliárd forint értékben, amely segítségével mintegy 7000 munkahely jön létre. 2013-ban ha minden projektünk sikeresen zárul közel 15 ezer új munkahely létrejöttéhez asszisztálhat a HITA.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo