Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a telkek árazásában meghatározó szerepet játszik a lokáció, de hatással van a fajlagos árra a méret is: a kisebb telkek négyzetméterre vetítve jellemzően drágábbak, míg a főként vidéken vagy a kisebb településeken gyakorta előforduló nagy telkek fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a különbség. A szakember megjegyezte, hogy a beépíthetőség, valamint a közművek megléte ugyancsak befolyásolja az árat.

A megyei jogú városok esetében is komoly különbségek mutatkoztak akár egy településen belül is. Az elmúlt évben Sopron volt a legdrágább, ahol négyzetméterenként átlagosan 25 ezer forintot fizettek a vevők egy telekért, míg Debrecenben 15 ezer, Nyíregyházán 10 ezer, Pécsen 6 ezer, Zalaegerszegen 3 ezer forintot. A különbségek csak részben magyarázhatók a települések közötti árkülönbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő. A városok perifériáján lévő és infrastrukturálisan kedvezőtlenebb telkeket csak az átlagár töredékéért lehetett értékesíteni is.

A kisebb településeken továbbra is alacsonyabb árszint volt a jellemző: egyes esetekben ugyanis négyzetméterenként akár néhány ezer forintért is építési telekhez lehetett jutni. A Fejér vármegyei Polgárdiban például átlagosan 4 ezer forintért, míg Hajdúsámsonon 8 ezer forintért már lehetett telket vásárolni.

Az országos összesítés szerint 2025-ben 16 százalékkal, 16,5 ezer forintra csökkent a családi és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, de továbbra is jelentős szórás tapasztalható. A kedvező elhelyezkedésű és kiépített infrastruktúrával rendelkező telkek ára kevésbé mérséklődött, mivel ezek iránt a kereslet az elmúlt évben is erősebb volt.