Közép-Kelet-Európa nem tartozik a kockázati tőkével legjobban ellátott régiók közé, mivel az európai befektetések mindössze 3,2 százaléka érkezett a térségbe 2021-ben. Az elmúlt évek trendje, hogy a befektetők nem csak földrajzi szempontból igyekeznek diverzifikálni portfóliójukat, hanem olyan szempontból is vizsgálják a befektetési célpontot jelentő vállalkozásokat, hogy menedzsmentjükben mennyire valósul meg a nemek közötti egyenlőség. Ma még jelentős egyenlőtlenség tapasztalható ezen a területen – állapítja meg a „Finanszírozás a közép-kelet-európai régióban a nemi sokszínűség szempontjából” című jelentés, amelyet a kockázatitőke-szektorban érdekelt nők európai egyesülete, a European Women in VC tett közzé két befektetési alappal (Experior VC és Unconventional Ventures) közösen.
Számokban kifejezve: 2020-ban minden, a régióban induló startupokba érkező 1 eurónyi befektetésből alig 1 cent áramlott kizárólag női alapítók vállalkozásaiba, és nem sokkal több, 5 cent vegyes alapítású csapatokba. A trendet más kutatások is megerősítik: az elmúlt években a nők vezette startupok a befektetések maximum 2 százalékához juthattak hozzá Közép-Kelet-Európában.
Magyarországon a Hungarian Startup Report 2022 című jelentés tanúsága szerint mindössze a startupok 25 százalékának alapítói között van legalább egy nő, az egészségügyi technológiai cégek esetében az arány valamivel magasabb, 36 százalék. Ugyanakkor a jelentés arra is rámutat, hogy a tőkevonzó képesség tekintetében, legyen az angyal- vagy kockázatitőke-befektetés, jelentős hátrányban vannak a női alapítók.