A kormány adócsomagjában a "Munkabarát adórendszer" címszó alatt szerepel, hogy 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is. Jelenleg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tagjai részére a munkáltató havi tagdíj hozzájárulása (munkáltatói hozzájárulás) a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50 %-áig, egészség illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés esetén a minimálbér maximum 30 %-áig adómentes a magánszemélynél. Amennyiben a kormány szándéka szerint a munkáltatói hozzájárulás teljes összege után akár a magánszemélynek, akár a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége keletkezne, az egyet jelentene az öngondoskodás rendszerének feladásával.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerint számos kedvezőtlen következménnyel járhat az önkéntes kölcsönös pénztári tagdíj hozzájárulás (munkáltatói hozzájárulás) megadóztatatása. Az adóteher következményeként a munkáltatók béren kívüli juttatási csomagja a hosszú távú megtakarítások helyett elsősorban a közvetlen, azonnali fogyasztást segítené elő, sőt, a hozzájárulási "hajlandóságot" is várhatóan ellehetetleníti majd; rövidesen megszűnnének a nyugdíj-kiegészítések és a még meglévő egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele is. Az új szabályozás bevezetése az öngondoskodást alapjaiban rengetné meg; a teljes öngondoskodási rendszer kialakulását, továbbfejlődését akadályozná, a felelősséget és a feladatokat az állami ellátórendszerekre hárítaná át.
100 milliárd évente
Tekintettel arra, hogy az önkéntes pénztárakba befizetett összegek jelentős részét értékpapírokba fektetik (éves szinten kb. 100 milliárd forint önkéntes pénztári munkáltatói befizetés) az adóztatás hatására a hozzájárulások várhatóan nagymértékű csökkenése, esetleg elmaradása jelentős hatással lenne a hazai pénz- és tőkepiacra is.
A Stabilitás Pénztárszövetség, állásfoglalásában a munkáltatói hozzájárulás adóval történő terhelésének javaslatát elutasítja az egész pénztári szféra nevében, hiszen a javaslat az önkéntes pénztárak, valamint a több mint 2.200 ezer önkéntes pénztári tag és a munkáltatói hozzájáruláson keresztül több ezer munkáltató érdekeit sérti. A javaslat elfogadása a munkáltatói hozzájárulás elmaradását, az önkéntes pénztári rendszer összeomlását, az emberek az elmúlt 15 év során kialakult öngondoskodásba vetett hitének elvesztését, és a gyengélkedő magyar állampapírpiac egy állandó vevőjének elvesztését vonná maga után. A Szövetség nem utolsó sorban hangsúlyozza, hogy ezen adótervekből nem lesz állami adóbevétel, amit a kormányzat remél.
