Előtérbe kerültek a kártérítési igények és a nem vagyoni kár értelmezése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2025 szeptemberében az egyik döntésében kimondta, hogy a GDPR megsértéséből fakadó „nem vagyoni kár” magában foglalhatja a személyes adatokkal való visszaélés miatti félelmet vagy szorongást is – így ez is kártérítési alapot képezhet, ugyanakkor az érintetteknek bizonyítaniuk kell a negatív érzelmek fennállását, valamint azt, hogy ezek valóban a GDPR megsértéséből erednek.

Az EU-ban és az Egyesült Királyságban már több döntés született az ilyen típusú kártérítési igényekkel kapcsolatban, ezek azonban eddig vegyes képet mutatnak – volt olyan, amely a felperesek javára, mások inkább az alperesnek kedveznek, illetve egy írországi döntésben nemrég kimondták, hogy az ilyen jellegű kártérítés összege várhatóan többnyire csekély lesz.

Magyarország a középmezőnyben

Magyarországon 2018. május 25. óta közel 4,5 millió euró (1,7 milliárd forintos) bírságot szabott ki Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, ezzel a 17. helyen szerepel az uniós mezőnyben.

A tavalyi évben Magyarországon csökkent a kiszabott bírságok összértéke, viszont a bejelentett adatvédelmi incidensek száma növekedett: 2025-ben 678, míg az azt megelőző évben mindössze 530 ilyen bejelentés érkezett. A bírságösszeg csökkenésének okai között feltehetően az adatvédelmi hatóság ügyterhe és a hatósági eljárások elhúzódása állhat.