Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzése azt jelenti, hogy fenn kell tartani és javítani kell a bizalmat az állampapírpiacon, valamint a forint iránt - fejtette ki Vértes András. Mivel a pénzügyi válság egyben bizalmi válság is, ezért Magyarországnak is bizonyítania kell, hogy felelősen gazdálkodik. Ennek fontos része az államadósság növekedésének megállítása, az euró előszobájának tekintett ERM II. árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás, valamint az államháztartási hiányhoz kapcsolódó maastrichti kritérium betartása.
A bankrendszer egyensúlya Vértes András szerint akkor teremthető meg, ha a bankok egymás közötti, valamint lakossági és vállalati hitelezése új erőre kap. Hozzátette: ebben fontos szerepe lehet a Magyar Nemzeti Banknak, amelynek ugyancsak segítenie kell a forrásteremtést a pénzügyi rendszerben. Emellett a két feladat mellett a szakember a költségvetés pozíciójának megtartását, valamint a gazdaság közép- és hosszú távú fejlesztéséhez szükséges lépések megtételét nevezte a legszükségesebb teendőknek.
Beruházást tartani kell
A GKI elnöke a költségvetéssel kapcsolatban elmondta: körülbelül 200 milliárd forint bevételkieséssel lehet számolni a büdzsében, és ennek a csökkenésnek a jelentős része az infláció vártnál nagyobb mérséklődéséből fakad. Ezt a kiesést kiadáscsökkentéssel lehet ellensúlyozni - mondta. Vértes András a kiadások csökkentését például a foglalkoztatással kapcsolatos költségvetési céloknak a Munkaerőpiaci Alapba történő csoportosításával, illetve az üzleti lassulás miatt a beruházások felülvizsgálatával tartja megvalósíthatónak. Hozzátette: a beruházásokat nem szabad lelassítani.
A versenyképességet és a gazdasági növekedést serkentő közép- és hosszú távú feladatok közül első lépésként Vértes András azt emelte ki, hogy a szociális rendszerben jobban kell érvényesíteni a rászorultság elvét, és a társadalomnak is több reformot kell elfogadnia. Emellett adóátrendezésre is szükség van; a jövedéki adó emelése, és az áfa kismértékű, mintegy két százalékpontos növelése látszik célszerűnek - vélekedik a gazdaságkutató szakember. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően megteremthetőek lennének a munkát terhelő járulékok - különösen az egészségügyi járulék - csökkentésének forrásai. A szakértő véleménye szerint ezeket a reformokat a társadalom jelentős része elfogadná.
Vértes András már két évvel ezelőtt sem volt derülátó, tavaly nyáron adott interjújában pedig a reformok terén előrelépést sürgetett.
