Vasárnap délelőtt megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek egynapos találkozója - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte -, az ülésen az elnöklő Herman Van Rompuy szerint a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést serkentő, a nemzetközi válság kezelésére alkalmas intézkedésekről tárgyalnak. Angela Merkel német kancellár vasárnap nem vár végérvényes döntéseket, azokra elsősorban a szerda estére tervezett euróövezeti csúcstalálkozón lehet majd számítani. Álláspontja szerint az uniós alapszerződés esetleges megváltoztatásának a kérdése sem lehet tabu, hiszen EU-szinten erőteljesebb cselekvési lehetőségeket kell teremteni a pénzügyi válságok elhárítása érdekében. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is visszafogottan nyilatkozott, arra helyezte a hangsúlyt, hogy „abszolút kulcsfontosságú" találkozókról van szó, amelyeken „muszáj megoldást találni..., meg kell oldani ezt a pénzügyi válságot".
Vasárnap nem született döntés
Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy a szerda esti újabb csúcsértekezleten véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.
Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint a 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén - amely a teljes EU csúcstalálkozóját követte közvetlenül - valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még számos részletet ki kell dolgozni. A vasárnap külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást értek el az euróövezeti adósságválság megoldásában.
Pénzügyminiszterek találkozója
Szombaton, a vasárnapi találkozót előkészítő, több mint tíz órán át tartó brüsszeli tanácskozásukon az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei megállapodtak az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében. A csúcsértekezlet előestéjén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az adósságválságra megoldást jelentő intézkedéscsomag ügyében. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök szintén megerősítette, hogy a pénzügyminiszterek ülésén sikerült előrelépni. (A menetrend Európa megmentésére.)
A szombat éjjel véget ért találkozó után az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságot képviselő brit pénzügyminiszter, George Osborne is azt nyilatkozta a BBC-nek: „valódi előrelépés történt" az uniós tagállamok pénzügyminiszteri értekezletén, tényleges haladást sikerült elérni, fontos döntések születtek az európai bankok megerősítéséről, és - mint mondta - „ez még csak az egyik eleme a csomagnak".
A pénzügyminiszteri találkozón elért megállapodások egyike, hogy az érintett bankoknak, pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat. Egyes bankok esetében ez a mutató jelenleg csak 5 százalék körüli. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell, amíg a 9 százalékos szintet el nem érik. A feltőkésítéshez magánforrásokat is teremteni kell, de szinte bizonyosan az egyes tagállamoknak is támogatói szerep jut ebben a folyamatban.
A pénzügyminiszterek abban is majdnem teljes körű egyetértésre jutottak, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100-110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett. Nem derült ki egyértelműen, hogy a nagyságrenddel eleinte egyet nem értő Spanyolország,Olaszország és Portugália milyen álláspontra helyezkedett.
A határozatokat a két lépcsőben - vasárnap, majd szerdán - megrendezett EU-, illetve euróövezeti csúcsértekezleten még meg kell erősíteni, vagy véglegesíteni kell. A miniszterek - elsősorban szűkebb, euróövezeti körben - az eurózónát sújtó adósságválság megoldását segítő további lehetőségekről is tárgyaltak, így a stabilitási mechanizmus javításáról és az alapelveiben nyáron elhatározott újabb görög mentőcsomag átalakításáról. Utóbbival kapcsolatban már korábban egyértelművé vált: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni görög kintlevőségeiket, mint azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták. (Van, aki szerint az euróválság ellen csak az államcsőd a megoldás.)
Elemzők a tervekről
A 100 milliárd eurónál valamivel nagyobb banki tőkepótlási tervekről szóló feltételes egyezség azonban egyes citybeli elemzői vélemények szerint esetleg nem lesz elégséges a piac megnyugtatására. Az egyik nagy londoni pénzügyi és gazdaságelemző ház, a Capital Economics még a pénzügyminiszteri értekezlet előtt, a 100 milliárd euró körüli banki feltőkésítési tervekről előre kiszivárgott híreket kommentálva kiemelte, hogy a legtöbb becslés ennek legalább a kétszeresére teszi az európai bankrendszer pótlólagos tőkeigényét. A ház szerint az európai döntéshozók arról igyekeznek meggyőzni a befektetőket, hogy Görögország elszigetelt eset. Márpedig a befektetők valószínűleg „addig nem békülnek", amíg nem érzik úgy, hogy elegendő finanszírozási forrást különítettek el az esetleges nagyarányú spanyol és/vagy olasz szuverén törlesztésképtelenné válás banki kockázatainak fedezésére is. Ha a piac úgy gondolja, hogy legalább 200 milliárd euró szükséges az euróövezeti bankrendszer összeomlásának elkerülésére, akkor valószínűtlen egy ennél bármennyivel is kevesebbet tartalmazó terv kidolgozásának kedvező fogadtatása - vélekedtek előzetes elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
Egy másik nagy londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) előzetes számításai szerint ha Görögország mellett Olaszország és Portugália szuverén adósságának 50 százalékát is le kell írni - bár ezt a cég londoni elemzői maguk is „szélsőséges" feltételezésnek nevezték -, akkor a Bázel III-as tőkemegfelelési előírás teljesítéséhez szükséges uniós bankrendszer szintű tőkepótlási igény eléri a 115,8 milliárd eurót. A CEBR szakértői szerint ugyanakkor még ez a számítás sem veszi figyelembe a várható továbbháruló másodlagos hatásokat, amelyek tipikusan 3-tól 6-ig terjedő szorzóval többszörözik meg a szuverén adósságleírások banki veszteséghatásait. A bankok finanszírozására kidolgozandó tervekhez figyelembe kell venni ezeket a hatásokat is, így ezeket a terveket legalább 500 milliárd eurós finanszírozási igényre kell kidolgozni - állt a londoni gazdaságkutató cég által az EU-csúcs elé időzített elemzésben.
Külügyminiszterek eltérő állásponton
A külügyminiszterek szintén szombaton tanácskoztak. Megbeszélésükön eltérő álláspontok mutatkoztak azzal kapcsolatban, mennyire szükséges és sürgős az uniós alapszerződések módosítása a gazdasági válságkezelés sikeréhez. A Németországot képviselő Guido Westerwelle megerősítette, hogy hazája elkerülhetetlennek és sürgősnek látja ezt a lépést az euróövezet stabilitásának garantálása érdekében. Más résztvevők viszont úgy vélték, hogy nem a szerződésmódosítással kellene kezdeni, hanem például a jelenlegi szabályok - köztük a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott hat új jogszabály - teljes körű végrehajtása lenne sürgetőbb.
