Az első részletet, összesen 4,215 milliárd SDR-t - napi árfolyamon 4,9 milliárd eurót - Magyarország már lehívta. A lehívás megtörtént, de az összegből semmit nem használt még fel az ország, a Magyar Nemzeti Bank egy elkülönített számláján van - hangoztatta a szakállamtitkár. Kovács Álmos ismertette, miként folyamodhat egy ország a Nemzetközi Valutaalapnál kölcsönért.

Az ország pénzügyminisztere és jegybank-elnöke szándéklevelet küld az IMF igazgatótanácsának arról, milyen gazdaságpolitikai célok megvalósításáért folyamodik a hitelért az ország. Az IMF igazgatótanácsa (Board) megvitatja a levélben felvázolt gazdaságpolitikai célokat, megnézi, hogy azok mennyire megvalósíthatóak és támogathatóak, és ha ezt a két feltételt együttesen pozitívan ítéli meg, akkor biztosítja a kért hitelt az országnak. A szándéklevélben tükrözött célokat maga az ország nevében fogalmazza meg a pénzügyminiszter és a jegybank-elnök, és ha ezt a Board jónak ítéli, hitelszerződés nélkül elindítja a hitel folyósítását. 

Kovács Álmos arról is szólt, hogy az IMF-kölcsön esetén napi kamatszámítás van, aminek módjáról az IMF honlapján lehet tájékozódni. Ez napjainkban azt jelenti, hogy alapvetően a hitel után 2,71 százalékos kamatot számít fel az IMF. A már Magyarországra utalt, de fel nem használt 4,215 milliárd SDR úgy kamatozik, hogy  2,076 milliárd SDR-ig a kamat 2,71 százalék, a következő, 1,038 milliárd SDR 3,71 százalék a kamat, majd a legutolsó, 1,099 milliárd SDR 4,71 százalékos kamattal számítandó. Euróban számítva az átutalt összeg együttesen 4,9 milliárd. Az IMF-hitel általános feltételként 2 plusz egynegyed év türelmi időt ír elő, ezután két év alatt kell törleszteni a kölcsönt. (Nem mindenki szerint jó ez a kölcsön Magyarországnak...)

Uniós és világbanki pénzek

Kovács Álmos arról is szólt, hogy az EU várhatóan decemberben utalja ki a kölcsönének első részletét, várhatóan 2 milliárd eurót. A vélhetően decemberben lehívásra kerülő uniós hitelrészlet hároméves futamidejű lesz, a kamata 3,9-4,1 százalék között várható.

A harmadik, világbanki kölcsönrészről Kovács Álmos elmondta, hogy alapvetően az a kölcsönrész szerkezeti reformok céljára használható fel, például az egyik legfontosabb célkitűzésként a pénzügyi rendszer jobb működését szolgálja majd világbanki kölcsön. A Világbank hiteléből azonban nem lehet vállalatokat tovább hitelezni, illetve állami beruházásokat megvalósítani.