A kockázatok megmaradtak

Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott tanácskozásán elhatározott kormányközi szerződés elkészítését - jelentette be Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón. Tehát Nagy-Britannia kivételével - az esetenként szükséges parlamenti konzultációt követően - valamennyi EU-tagállam kész részt venni a gazdasági integráció mélyítését és az adósságválság tartós rendezését célzó új szerződés előkészítésében.

Zavar Brüsszelben a magyar álláspont miatt

Orbán Viktor
Fotó: MTI

Külön tudósításban foglalkozott az uniós csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal hétvégi számában a Le Monde. A mértékadó francia liberális újság szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatója előtt „zavar” mutatkozott Brüsszelben abban a kérdésben, hogy „a költségvetési fegyelem, de egyben egyfajta gőgös nacionalizmus bajnokának” számító Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában. A magyar kormányfő végül elvi beleegyezését adta a megállapodáshoz, de jelezte, hogy nem dönthet egyedül egy olyan kérdésben, amely a „nemzeti szuverenitást” érinti. Pedig amióta kétharmados parlamenti többséggel visszatért a hatalomba, a magyar országgyűlés soha nem szállt szembe Orbán akaratával – hangsúlyozta a lap. A bécsi keltezésű írás megjegyezte, hogy a különutasság „megdöbbenést” keltett Budapesten néhány nappal az IMF-tárgyalások megkezdése előtt. A tudósító szerint Orbán „soha nem habozott kijátszani az Európa-ellenes kártyát. Az Európai Unió budapesti képviselőinek hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy Brüsszelt »új Moszkvaként« hallják emlegetni...”. A lap szerint a brüsszeli habozás azért volt ellentmondás, mert Budapest vesszőparipája a költségvetési szigor és az adósságcsökkentés, és bár a kormánynak minden előrejelzést módosítania kell a nehézségek miatt, még 2012-ben is 3 százalék alatt maradhat a költségvetési hiány, az államadósság pedig a 81 százalékos, átlagos európai szinten van.

Ez derül ki abból a közös közleményből is, amelyet - reggeli közös nyilatkozatukat felülvizsgálva - az euróövezeti országok állam- és kormányfői adtak ki péntek délután. „Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges" - fogalmaztak a közlemény új változatában. Az előzőben még csak hat, egyértelműen bekapcsolódó országról tettek említést, nem sorolva fel köztük Nagy-Britannia mellett Csehországot, Svédországot és Magyarországot. A változtatás világosan jelzi a pénzügyi érdekeinek védelmében új garanciák mellett kardoskodó Nagy-Britannia elszigeteltségét az unión belül. David Cameron brit miniszterelnök mindazonáltal az ülés után úgy nyilatkozott, London unión belüli befolyása nem változik. Ismét kiállt amellett is, hogy országának érdeke az uniós tagság.

Herman Van Rompuy jelezte azt is, hogy reményei szerint a dokumentumot márciusban alá is írhatják. Angela Merkel német kancellár szintén úgy nyilatkozott, hogy március elejére a szerződés szövege elkészülhet. Szerinte a dokumentum új alapokra helyezheti a közös uniós pénzbe vetett bizalmat.

Nagy-Britannia magára haragította Európát

A Financial Times szerint továbbra is bizonytalan, hogy miként lehet majd a csúcs részvevői által megígért új költségvetési szabályoknak érvényt szerezni mind a 27 EU-tagállam beleegyezése nélkül. A lap szerint az unió egészére kiterjedő megállapodás fő akadályozója Nagy-Britannia. A lap diplomáciai forrásai szerint Cameron „órákon át” küzdött azért, hogy valamilyen engedményt érjen el a brit pénzügyi szolgáltatási szektor számára, de végül „mély sebekkel” távozott a péntek reggelbe nyúló tárgyalásokról, „magára haragítva a többi EU-vezetőt”, ráadásul nem sikerült semmiféle olyan alkut elérnie, amely a brit érdekeket szolgálná. Nagy-Britanniának „ez sokba fog kerülni ... maguk ellen fordítottak mindenkit” – fogalmazott a Financial Timesnak egy uniós diplomata.

Pénteki kommentárjában a konzervatív The Times online kiadása is azt emelte ki, hogy Cameron vétója után Nagy-Britannia „kívül maradt” az EU-megállapodáson. A tekintélyes jobboldali brit napilap szerint a brit miniszterelnököt a többi EU-ország vezetői – Nicolas Sarkozy francia elnökkel az élükön – „színvallásra kényszerítették” a londoni City számára követelt különleges biztosítékok ügyében, és ez „történelmi jelentőségű megosztottságot” eredményezett.

Brit álláspont

Nagy-Britannia egyebek mellett azért nem csatlakozik az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez, mert az abban foglalt előírások jelentős része „más országokra vonatkozik" - mondta pénteken a brit kormányfő, megerősítve, hogy továbbra sem tervezik az euró bevezetését. Cameron a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: véleménye szerint ha Nagy-Britannia csatlakozott volna ehhez az egyezményhez, az „még több bürokráciát, még több jogi bonyodalmat jelentett volna, valamint egy sor új szabályozást, amelyek zöme más európai országoknak szól". Megfelelő biztosítékok nélkül mindez nem szolgálta volna Nagy-Britannia érdekeit, ezért a csatlakozás elvetése volt a helyes döntés - mondta a konzervatív párti brit miniszterelnök.

A Fehér Ház kevesli

„Úgy gondoljuk, hogy jó jelei vannak a haladásnak, de nyilvánvaló, hogy ennél többet kell tenni” – jelentette ki Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője a brüsszeli csúcs eredményeit kommentálva. A szóvivő szerint a probléma európai, amelyre európai megoldást kell találni. „Úgy gondoljuk, hogy meggyőzően és határozottan kell cselekedniük. De bizonyos előrelépést sikerült elérni, ami jó” – mondta a szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy miképp szolgálná Nagy-Britannia érdekeit, ha egy EU-találkozón 26 uniós vezető ül tárgyalóasztalhoz, és esetleg csak a brit kormányfő nem lesz jelen, Cameron kitérően azt mondta: amikor az euróövezeti vezetők találkoznak, azon neki nem kell jelen lennie, mivel Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és „nem is akar tagja lenni". „Nem ijedek meg attól, ha néha valamiből esetleg kimaradunk." Cameron szerint a tervezett új szerződésnek „meglehetősen beavatkozó jellegű aspektusai" vannak az aláíró országok szuverenitását, saját költségvetésük kialakítását illetően.

Nem sokkal korábban, ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva William Hague brit külügyminiszter hasonló érveket hozott fel, kijelentve: az új megállapodás részesei a költségvetéseik feletti nemzeti ellenőrzésből még nagyobb részt adnak fel, és „a kimaradás ebből nem elszigetelődés az Egyesült Királyság részéről, hanem nagyon ésszerű" döntés.

Londoni elemzők: jó, de nem elég

A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, az HSBC londoni elemzői szerint jóllehet vannak olyan elemek az európai költségvetési csomagban, amelyek helyes irányba mutatnak, a kidolgozott tervezet jelentősen elmarad azoktól az intézkedésektől, amelyekre a szükség lenne a szuverén adósságválság felszámolásához és az euró fenntarthatóságának biztosításához. A ház közgazdászai szerint a költségvetési szabályok puszta szigorítása helyett olyan „útiterv" kellene, amely ténylegesen közelebb hozza a költségvetési integrációt, és a végső célnak a közös kötvénykibocsátásnak kellene lennie. A HSBC londoni elemzőinek értékelése szerint a pénteken véget ért brüsszeli csúcs eredményei „több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak".

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan csomag alapelveiről, amely keményebb költségvetési szabályokat, erőteljesebb költségvetési ellenőrzést és a szabályszegő országokkal szemben automatikus szankciókat tartalmaz. „Papíron" ezek az intézkedések csökkenthetik a jelenlegihez hasonló adósságválság jövőbeli kialakulásának kockázatát. A csúcson azonban arról nem született döntés, ami pedig a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak jelentős mértékű kiterjesztése. A ház szerint Mario Draghi EKB-elnök maga táplálta az ehhez fűződő reményeket, amikor a minap kijelentette, hogy ha sikerül egyezségre jutni egy költségvetési intézkedéscsomagról, azt „egyéb elemek követhetik". Draghi azonban az EU-csúcs előtti napon közölte, hogy az „egyéb elemek" nem az EKB kötvényvásárlásait jelentik, sőt nem is azt, hogy euróövezeti jegybank esetleg a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) nyújt hitelt. Az elemzők szerint az EKB-elnök „vagy blöffölt", vagy rákényszerül álláspontja megváltoztatására. A cég közgazdászai úgy vélik, hogy az EKB kötvényvásárlásaival kapcsolatos várakozások soha nem erősödtek volna fel ennyire, ha Draghi kommunikációja „nem ilyen ügyetlen". „Messze nem vagyunk meggyőződve azonban arról, hogy az elhatározott intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait" - fogalmaztak pénteki kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.

Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértőinek pénteki londoni értékelése szerint az EU-csúcson elért kétségtelen előrelépés ellenére számos rizikó maradt, és ezek 2012 első felére koncentrálódnak. A ház elemzői e kockázatok közé sorolják, hogy mivel Nagy-Britannia megvétózta az uniós szintű megállapodást, a tagországok kénytelenek egy szokatlanabb módszerhez, a gazdaságpolitikáról szóló kormányközi egyezményhez folyamodni. Az Eurasia szerint ebben az összefüggésben számos kérdés maradt nyitva. A ház szerint mindemellett a csúcson elfogadott költségvetés-kormányzási lépések bizonyos mértékig már létező intézkedések „átcsomagolását" jelentik, ezért továbbra is bizonytalan, hogy e lépésekkel sikerül-e hatékonyabbá tenni az euróövezet irányítását, márpedig ettől függ, hogy visszatér-e a piaci bizalom a valutaunió iránt.

Súlyos feszültségek a brit kormánykoalíción belül

A vasárnapi brit sajtó egyöntetű értesülései szerint a konzervatív-liberális brit kormánykoalíción belül súlyos feszültségeket szít, hogy David Cameron miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem volt hajlandó csatlakozni az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez. A kisebbik koalíciós partnert, a liberális demokratákat képviselő Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a BBC-nek nyilatkozva vasárnap maga is súlyos kritikával illette a Konzervatív Párt EU-ellenes szárnyát, jóllehet tartózkodott a kormányfő személyes bírálatától. Úgy vélte, hogy a brüsszeli csúcs Nagy-Britannia szempontjából „rossz eredménnyel” végződött. A konzervatív párti miniszterelnök pénteki döntése előtt még nem volt példa arra, hogy brit kormányfő vétóval élt volna valamely uniós szintű határozattervezet ellen. Arra a felvetésre, hogy a felmérések alapján a brit közvélemény zöme támogatja az unióval szembeni brit kiállást, Clegg kijelentette: politikusi meggyőződése szerint egy kormánynak nem azt kell tennie, „ami azonnali népszerűséget hoz”, hanem azt, ami az ország hosszú távú érdekeit szolgálja.

A The Independent on Sunday, a legnagyobb vasárnapi liberális brit lap „Clegghez közeli” forrásai szerint a miniszterelnök-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy Cameron döntése nyomán Nagy-Britannia „Európa magányos emberévé válik”. A lap szerint a brit vétó nyomán támadt feszültség a brit kormánykoalíció jövőjét is veszélyezteti.

A baloldali The Observer forrásai szerint Clegg „el sem akarta hinni”, amikor péntek hajnali 4-kor felhívták otthonában, hogy Cameron milyen ultimátumot intézett a többi EU-vezetőhöz. A lap szerint a 19 hónapja alakult konzervatív-liberális koalíció eddigi legsúlyosabb belső feszültségét éli át.

A konzervatív The Sunday Telegraph szerint is megjelentek „az első repedések” a koalíción Cameron vétója nyomán. A lap idézi Vince Cable-t, az üzleti ügyek liberális demokrata miniszterét, aki szerint Nagy-Britannia „rossz helyen végzett” Brüsszelben. A tekintélyes jobboldali vasárnapi lap szerint vezető EU-illetékesek most már azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Britanniát „tereljék ki” az Európai Unióból.