A globalizáció és a tőkekoncentráció világszerte nehezíti a kis és középvállalkozások működését, piacra jutását, versenyhelyzetét – állapította meg Vereczkey Zoltán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kis- és Középvállalkozási Kollégiuma képviseletében. A mintegy 80 ezer hazai KKV foglalkoztatja az összes foglalkoztatott 69 százalékát, és képviseli a GDP termelés 44 százalékát. Éppen ezért a kormányzat programjában is kiemelt figyelem irányul a kör felé. A kamara pedig folyamatos beadványaival és módosító javaslataival igyekszik, a kkv-kat egyes pontokban mégis hátrányosan érintő, kormányzati döntéseket javítani. Mindezt úgy, hogy közben a költségvetés érdekeit is szem előtt tartjuk - hangsúlyozta Vereczkey Zoltán, az MKIK általános alelnöke.
A kamara szerint előrelépés történt a 2001 évi adótörvények terén (bővül a fejlesztésre és korszerűsítésre fordítható források), valamint az adminisztráció csökkenésében is. Bővültek a kisvállalkozások hitelhez jutási lehetőségei, 2000-ben már 900 milliárd forint (a megelőző év kétszerese) került a vállalkozásokhoz. Ezen a téren a kamara mégis elmarasztalja a bankokat, és hangsúlyozottan azt állítja, hogy a forráshoz jutást kizárólag a Széchényi Terv vissza nem térítendő támogatásai könnyítik. Általánosságban azonban továbbra is probléma, hogy a kisvállalkozások nem jutnak forráshoz. Szintén nehezíti a szféra helyzetét az alacsony saját akkumuláció, a magas közterhek, a jelentős adminisztrációs terhek, és az erősödő piaci versenyben a piacra jutás.

Meghallgatott javaslatok
A kamara az elmúlt évben folyamatosan reagált a kormány minden olyan lépésére, amely közvetlenül, vagy közvetetten érintette a kkv kört, és az aktív szakértői egyeztetések után eljuttatta javaslatait a kormány, elsősorban a Gazdasági Minisztérium felé. A kamara közbenjárásának eredménye volt, hogy a Széchenyi Terv pályázati rendszerében a mikró és a kisvállalkozások pályázati részvételének megkönnyítésére a biztosíték állításához kötött beruházási támogatás értékhatára 1 millió forintról 5 millióra emelkedett. Kifogásolta a kamara azt is, hogy a Széchenyi Terv a beruházási lehetőségeknek csak korlátozott érvényesítését tette lehetővé. Az új kiírásban már a nettó fejlesztési költség 50 százaléka, maximum 50 millió forint vissza nem térítendő beruházási támogatás igényelhető – emelte ki Varga Ferenc a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Általánosságban is elmondható, hogy jövőre emelkednek a százalékos arányok és az egy főre elnyerhető összeghatárok is – tette hozzá.
Azonban a Széchenyi Terv kapcsán még számos neuralgikus pont maradt. Nehéz helyzetbe hozza a kkv kört a pályázat utófinanszírozási rendszere. Sokan így a saját tőke hiányában nem tudnak állami támogatást kapni. Lassú és bonyolult a szerződéskötés procedúrája is, ami szintén nem kedvez ennek a körnek. Varga Ferenc szerint a kifizetés a teljesítéssel arányosan történik, a szerződéskötési eljárás pedig már jelentősen felgyorsult, már amennyire ezt a jogszabályok lehetővé teszik.

Átvihető legyen a keret
A kamara a kormány felé javasolta a befektetések, beruházási célú megtakarítások kumulálását, ösztönzését az adórendszeren keresztül. Már folynak a tárgyalások arról, hogy a Széchenyi Pluszban már 30 millió forintrab emelt beruházási kedvezmény adott évben nem felhasznált kerete a következő évekre is átvihető legyen. A kamara az elkövetkező időszakban a gazdasági élet élénkítése céljából szeretné megoldani a vállalkozások forgóeszköz finanszírozásának problémáját. Egy MKIK-VOSZ közös konstrukcióban folynak az előkészületek egy olyan vállalkozói hitelkártya kidolgozására, amely egyéves futamidőre egy egymillió forintban maximált, rulírozó hitelt tenne elérhetővé a piaci kamatok mellett. A Vállalkozások Országos Szövetségénél hasonló vállalkozói kártya létének kérdése már vagy két éve felmerült, mindeddig eredmény nélkül. Kérdés, hogy a kamara elég hathatós partner lesz-e ehhez. Parragh László az MKIK elnöke szerint a vállalkozói hitelkártyának két lényeges pontja a mögöttes garancia, és az, hogy nagy tömegű vállalkozást kell elérni. Az MKIK és a VOSZ közösen mindkettőre megoldást hozhat.