A globális népesség a divergencia korszakába lépett. A robbanásszerű növekedés fél évszázada – amelyet az élelmiszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférés vezérelt – kezd lassulni, de térségenként nem ugyanúgy.

Néhány nemzet zsugorodik, míg mások évtizedekig tartó bővülés előtt állnak.

A mostani vizsgálat arra kereste a választ, hogy a 2025-ben 40 legnépesebb ország mikor éri el a népességi plafonját – és hogy ez a plafon egyáltalán a századon belül van-e.

Az ENSZ Világnépességi Kilátásainak elemzői közepes termékenységi forgatókönyv szerint vetítették előre a népességszámokat.

Ázsia korai népességcsúcsa

Kína lakossága 2021-ben elérte a nagyjából 1,41 milliárd főt, és most csökkenő tendenciát mutat.

Ez a csökkenés a következő néhány évben felgyorsul, megváltoztatva az ország korszerkezetét, és vészharangokat kongatva a kormány számára, hogy mit kezdjen elöregedő népességével.

Eközben Japán hanyatlása sokkal korábban kezdődött, 2010-ben tetőzött a népesség, és azóta több mint ötmillió lakossal kevesebb él a szigetországban.

Dél-Korea 2020-ban érte el csúcspontját, míg Thaiföld és Németország lakosságszáma a 2020-as évek elején billent meg.

A gyors urbanizáció, a magas oktatási költségek és a mélyen gyökerező alacsony termékenységi ráta magyarázza a régió demográfiai lassulásának nagy részét.